Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Jogalkotás
volt, Nagy Imrét 1955-ben a parlament nem védhette meg, mert nem is volt valódi népképviselet. A rendszerváltoztatás után egy ideig nem létezett külső kontroll, legfeljebb informális módon. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás előkészítése során azonban már igen, a csatlakozás után pedig már drasztikus kontrollt jelentenek az Európai Parlament, és az EU egyéb szervei is. Lényegében bármely magyar törvényt megtámadhatnak az Európai Parlament előtt, vagy az Európai Bíróság előtt, és visszavonásra kényszeríthetik a magyar parlamentet. Persze nem kötelező az Európai Unió tagjának lenni, ellenben 1947 után a szovjet birodalomból nem volt kiút. Vagy mégis? Tényleg van kiút? Vagy a globalizmus gazdasági csápjai legalább olyan erősek, mint a Szovjetunió ölelő karjai? A két szituáció nem azonos: az Európai Unióban jóval nagyobb a mozgástér, mint volt a szovjet birodalom külső gyűrűjében. De a magyar parlamentarizmus kétségkívül veszélyben van, hiszen olyan testületek bírálhatják felül az Országgyűlés döntéseit, amelyeket nem magyar állampolgárok hoztak létre, s adott esetben a magyar parlament szuverén döntésével ellentétes álláspontot képvisel az ottani többség. „Előre” innen az út az Európai Egyesült Államokhoz vezethet, amelyben a tagállamoknak kb. annyi önállóságuk maradna, mint az USA tagállamainak. Ez sem kevés, de ha belegondolunk, hogy Észak-Amerikában egy véres polgárháború kellett ennek keresztülviteléhez (pedig ott nem nemzeti alapon álltak egymással szemben a felek), akkor inkább lemondanánk erről. Az „amerikai nemzet” megteremtése a globalizmus trükkje volt, hogy megfelelő katonai erő alkalmazását tegye lehetővé érdekeinek érvényesítéséért. Meglehet, túl jól sikerült, de ez erősen kérdéses. Az pedig elképzelhetetlen, hogy ez sikerüljön Európában. Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 170
