Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A nemzet állapota
A nemzet állapota A nemzet állapota A vizsgált két sorsforduló idején a nemzet, az ország eltérő állapotban volt a lakosság számát, helyzetét, fizikai és lelki állapotát tekintve is. 1945- ben egy vesztes háború után voltunk, ráadásul az ország fél évre fronttá vált, kitéve a világtörténelem három legpusztítóbb hadserege agressziójának. A szovjet Vörös Hadsereg, a német haderő és az amerikai légierő elképesztő pusztítást vitt végbe Magyarországon. Ha belegondolunk, hogy Magyarország viszonylag kicsiny területén 1944 szeptemberétől 1945 április közepéig folyt a háború, s ezt követően a III. Birodalom bő három hét múlva kapitulált,198 megállapíthatjuk, hogy különösen szerencsétlenül alakult számunkra ez a háború. Azok felelőssége, akik ezt nem tudták megakadályozni, vagy akik ebben közre is működtek, nyilvánvaló volt. Horthy kormányzó megpróbálta: Kállay Miklós miniszterelnök már 1943 szeptemberében fegyverszünetről tárgyalt az angolokkal, s született is egy „előzetes fegyver- szünet”. Az angolszászok azonban időközben feladták Közép-Európát, így Hor- thynak a Szovjetuniótól kellett kérni a fegyverszünetet (kapitulációról volt szó). Horthy végül ezt is megtette 1944 októberében, de akciója nem társult professzionális kivitelezéssel (mint a finneknél és románoknál), így fogolyként élhette végig az ország pusztulását és a vádlottak szégyenpadra ültetését. (Bizonyos szándékok szerint azóta is ott ülünk.) Az ország és fővárosa romokban hevert, ipari létesítményeit lebombázták, kirabolták, elszállították, a lakosságot megtizedelték (szó szerint: a mértékadó becsléseket nézve, a trianoni országterületre mért embervesztesége csak halot198 Csak Budapest ostroma 7 hétig tartott! A harcok Magyarország területén 1945. április 13-ig folytak. 171
