Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Jogalkotás
Összességében tehát megállapítható, hogy a jogalkotás terén a parlament a rendszerváltoztatás után jóval erősebb kontroll alatt működik, az alkotmányosság betartásának sokkal több jogi és nem jogi eszköze van, mint volt 1945-49 között. Ez vonatkozik a közélet egyéb területeire (például rendőrségre, erőszakszervezetekre, titkosszolgálatok felügyeletére) és szintén a gazdaság általános kereteire (Állami Számvevőszékre). Meg kell említeni azonban azt is, hogy a jogalkotásnak mindkét sorsfordító időszakban volt külső „kontrollja”, vagy inkább korlátja. 1945-47 között ez a Szövetséges Ellenőrző Bizottság volt, amely megakadályozhatta196 vagy kezdeményezhette bizonyos törvények meghozatalát.197 Ezzel a jogával élt is, de ez természetesen egyértelmű szovjet igényeket jelentett. A SZEB angol és amerikai tagjai közvetlenül nem is érintkezhettek a magyar hivatalos szervekkel, csak a szovjet elnökségen keresztül. 1947 után, a parlamentarizmus lényegi felszámolásának idején már egyértelmű szovjet utasítások érkeztek a birodalom központjából. De ezen a téren a parlament már elvesztette jelentőségét. A legjellemzőbb beavatkozás éppen egy „hatalmas választási diadal” után történt, 1953-ban, amikor is a 99%-os „siker” ellenére Rákosi Mátyást Nagy Imrével váltották fel Moszkvában, de mivel a teljes hatalmat mégsem akarták Nagy Imre kezébe adni, „csak” miniszterelnök lett. így a parlament - legalábbis látszatra - újra fontos szerepet kapott, hiszen Nagy itt mondta el az „új szakasz” politikai programját, az ország is innen ismerhette meg, nem pedig a több okból titkos párthatározatból. Mindez azonban csak a látszat ________________________________________________________Jogalkotás 196 Meg is tette, például a paraszti érdekképviseleti törvényjavaslat letiltásával 1946- ban. (A SZEB szovjet elnöke „korporációs” elemekre hivatkozott, s a korporációt azonosították a fasizmussal, fasiszta törvényjavaslat pedig nem kerülhetett a Ház elé. Mindez Németország és egykori szövetségeseinek „nácitlanítása” jegyében történt. A paraszti érdekképviseleti törvényben persze nem voltak korporációs elemek, de a SZEB vezetőjével szemben nem volt helye ellenvetésnek. így a parlamenti vita és a törvény is elmaradt... 197 Ezek a „kezdeményezések” főként a fegyverszüneti egyezményben rögzített kötelezettségeket takarták, például a „fasiszta” szervezetek feloszlatása. 169
