Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Jogalkotás
megválasztásának módját, csak annyit, hogy a felek törekedjenek megállapodásra a megválasztás rendjét illetőleg. Az SZDSZ és Fidesz ennek ellenére nem írták alá a megegyezést, mivel a megállapodás az MDF és MSZMP (MSZP) között már megszületett a közvetlen elnökválasztásról. Az erről szóló törvényt október 20-án fogadta el a parlament.190 Ennek ellenére az alkotmány módosításában, amelyet 1989. október 23-ra datáltak, az szerepel, hogy a köztársasági elnököt a parlament választja négy évre.191 Közben gőzerővel folyt az aláírásgyűjtés a népszavazásról, melynek ide vonatkozó kérdése így szólt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására?” Mivel a kívánt számú aláírás összegyűlt, az országgyűlés október 31-én kiírta a népszavazást november 26-ra. Ugyanezen a napon kiírta a (közvetlen) elnökválasztást 1990. január 7-re, egyben úgy foglalt állást, hogy az állampolgárok közvetlenül válasszanak elnököt. A népszavazás a január 7-ei választást megakadályozta, így az ideiglenesség tovább folytatódott. A köztársasági elnöki teendőket továbbra is az Országgyűlés elnöke látta el. 1990. március 1-jén az Országgyűlés úgy döntött, hogy a népszavazás eredményének ellenére az első alkalommal a köztársasági elnököt a népnek kell választania, hat hónapon belül a parlamenti választások után.192 A választások után, 1990. június 25-én viszont módosították az alkotmányt, eszerint már az országgyűlés választja a köztársasági elnököt.193 A kérdésben volt még egy - sikertelen - népszavazás,194 így választotta meg a Parlament végül köztársasági elnökké Göncz ____________________________________________________Jogalkotás 190 1 989. évi XXXV. tv. 191 1989. évi XXXI. tv. 192 1990. évi XVI. tv. 193 1990. évi XL. tv. Ez a törvény rendelkezett az Antall-SZDSZ-paktum értelmében a kétharmados törvények meghatározásáról és a konstruktív bizalmatlansági indítvány bevezetéséről. 194 Az MSZP kezdeményezte, 1990. július 29-én tartották. A szavazásra jogosultaknak csak 14%-a járult az urnák elé. 167
