Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Jogalkotás
világháború között Horthy Miklós kormányzónak előbb gyenge, majd egyre erősödő jogköre volt. A harmincas évek második felére már kétszer fél évre megtagadhatta a törvény kihirdetését (az utóbbi a hatályba lépés feltétele volt), ráadásul elnapolhatta, feloszlathatta a parlamentet. A képviselőház kontrollját volt hivatva szolgálni a felsőház felállítása (1927-ben) is. Erre a kettős kontrollra szükség is lett volna, a gyakorlatban azonban nem működött.187 A vizsgált első sorsforduló idején előbb a Nemzeti Főtanács kollektív államfői testületé működött, ennek azonban csak formális „jogköre” volt.188 1946 februárjától a köztársasági elnöknek kellett ellátnia a parlament kontrollját. Sem alkotmánybíróság, vagy ezzel azonos jogkörű szervezet, sem felsőház (szenátus) nem létezett a korszakban. A köztársasági elnök jogköre ehhez képest elképesztően szűkre volt szabva. A Nemzetgyűlés (Országgyűlés) által alkotott törvényeket tizenöt napon belül ki kellett hirdetnie. Egyszer ugyan visszaküldhette, de a hozzá másodízben áttett törvényt tizenöt ________________________________________________________Jogalkotás 187 Nem tudunk róla, hogy Horthy kormányzó vagy a felsőház ebben a formában megakadályozta volna-e konkrét törvényjavaslat megalkotását, illetve életbe léptetését. Természetesen az egyes kormányoknak figyelembe kellett venniük a két intézményi kontroll lehetőségét, egyeztetni kellett stb. A kérdés felmerülhetett volna például az első vagy a második zsidótörvény megalkotásakor is. Imrédy Bélát ugyan megbuktatták, de nem elsősorban ezért; ezt bizonyítja, hogy a törvényjavaslatát átvette Teleki Pál kormánya is, a parlament pedig megszavazta (igaz, komoly viták és ellenállás után), Horthy pedig kihirdette. A kormányzónak az a megjegyzése, hogy Imrédy a tudta nélkül nyújtotta be a törvényjavaslatot, kevéssé menti a helyzetet, ha igaz is. (Lásd. Horthy Miklós: Emlékirataim. Európa -História. 1990, 230.) „Mikor aztán decemberben az én előzetes hozzájárulásom nélkül új zsidótörvényt terjesztett elő (Imrédy Béla miniszterelnök - F. M.-SZ. K.), amely nemcsak a numerus clausust szállította le 20-ról 6%-ra, hanem már a faji elvet is alapul vette, tekintettel az erős ellenzékre, én már csak a megfelelő alkalmat vártam, hogy Imrédyt felváltsam” - írta a Horthy. 188 Erről lásd: Föglein Gizella: Államforma és államfői jogkör Magyarországon 1944-1949. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993. 165
