Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Jogalkotás
MDF vezette kormány katasztrofális veresége 1994-ben, de ennek volt a jele a globalizmust felvállaló és képviselő MSZP-SZDSZ-kormány - nem logikus - bukása is 1998-ban. Annyi kitekintés talán megengedhető, hogy a globalizmust bár elfogadó, de a magyar nemzet érdekeit is szem előtt tartó nemzeti demokrata erő hatalomra kerülése 1998-ban ezt a tudathasadást szintén nem tudta jól kezelni. Ennek volt a következménye a váratlan, és az eredmények által nem logikus választási vereség 2002-ben. A globalizmus magyarországi gazdasági, erkölcsi, politikai csődje teremtett olyan állapotokat 2010 után, hogy ez a meghasonlottság gyógyulhat, annak ellenére, hogy a globalizmus nemzetközi erői és hazai ötödik hadoszlopuk mindent megtesz-e (állandó botrányokkal, tüntetésekkel, nemzetközi nyomásgyakorlással stb.) a „rossz közérzet” fenntartásáért, konzerválásáért. A törvényhozás a két sorsfordító időszakban kétségkívül csak az egyik eleme volt a hatalmi küzdelmeknek. 1945-47-között a parlament a nyilvánosság legfontosabb kerete volt, egyben a politikusok védelmét is biztosította bizonyos keretek között. Mint láttuk, ez nem sikerült Kovács Béla kisgazda főtitkár esetében, de Sulyok Dezső szabadságpárti vezér, vagy Pfeiffer Zoltán függetlenségi párti elnök esetében sem, és a sort hosszasan folytathatnánk. Nem védte meg a parlament Nagy Ferenc miniszterelnököt és Varga Béla nemzetgyűlési elnököt, mint ahogy később a Demokrata Néppárt képviselőit, vagy éppenséggel a „renitens” szociáldemokratákat sem. De a kommunisták saját párttársaikat sem kímélték. Mégis, 1945-47 között a magyar parlamentben a nemzeti demokraták részéről komoly és nívós küzdelem folyt. 1989-90-elején a döntések szintén nem a parlamentben születtek, a pártállam lebontásáról, a jogállam megteremtéséről parlamenten kívüli fórumokon (például a Nemzeti Kerékasztalnál) határoztak, de a pártállamon belül is „rendkívüli” fórumok (például az 1988 májusi pártértekezlet) döntöttek. Mégis érdemes kiemelni, hogy az 1945-ös Nemzetgyűlés fogadta el az 1946:1. tc.-t, amely felfogható az állam alapjait rendező „alkotmányként” is, holott nem ez a neve. A törvény Magyarország államformájáról rendelkeKét rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 162
