Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Jogalkotás
zik.185 A királyságot megszüntetettnek nyilvánítja,186 és Magyarország államformáját köztársaságként rögzíti. Egyben biztosítja a természetes és elidegeníthetetlen jogokat, mint a személyes szabadságot és jogot az elnyomástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez; a gondolat és vélemény szabad nyilvánítását, a vallás szabad gyakorlását, az egyesülési és gyülekezési jogot, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és a méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jogot és részvétel jogát az állam és az önkormányzatok életének irányításában. Ezekből a jogokból egyetlen egy sem érvényesülhetett maradéktalanul. A jogok felett őrködni tartozó szervek (a köztársasági elnök, a kormány, az igazságszolgáltatás és a rendőrség) mind csődöt mondtak 1945-49 között. Végképp bebizonyosodott, hogy a jogok és a politikai rendszer deklarálása nem elegendő. Minden attól függ, miképpen működtetik ezeket, vagyis a jogok sérelmét milyen szankciókkal illeti a törvény, s a rendszert miként működtetik. A rendszerváltoztatás idején az 1946: I. te. szerepét az alkotmány módosításáról szóló 1989: XXXI. tv. töltötte be. Ennek hangsúlyai egészen mások, mint a korábbi törvényé. Biztosítani kellett ugyanis az említett jogok intézményes működését. Ezért rögzíti kiemelten a többpártrendszert, a parlamentarizmust, a függetlenséget, jogállamiságot, a pártok szerepét (közhatalmat közvetlenül nem gyakorolhatnak, vagyis nem lehetnek állampárok), a piacgazdaságot, a magántulajdont. Mindez a korábbi rendszerrel, a pártállammal szembeni önmeghatározás része volt. Beemeli az alkotmányba az ________________________________________________________Jogalkotás 185 Miként az 1920. évi I. te. is, amely az alkotmányosság helyreállításáról, és az államfői főhatalom ideiglenes gyakorlásáról szól. 186 1918. november 13-tól, vagyis IV. Károly Eckartsauban kiadott nyilatkozatától számítva, amelyben az uralkodó lemond az államügyek vitelében való részvételéről. így a Nemzetgyűlés negligálta mind a Nemzeti Tanács 1918. november 16-i „néphatározatát”, amelyben „népköztársasággá” nyilvánítja Magyarországot, mint az 1921: XLVII, tc.-t, amely kimondta a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását. 163
