Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Szellemi élet
Szellemi élet Szellemi élet A szellemi élet állapota árulkodó minden korszakra. A vizsgált két időszak szellemi élete - miként szinte minden eleme - mutat hasonlóságokat, de jelentős különbségeket is. Mindkét időszak, 1945—47 és 1989-90 is egy hosszú - szellemileg pezsgő, de ugyanakkor a hatalom által erősen kordában tartott - időszak utáni rövid közjáték. Kétségkívül a szabadabb, pezsgőbb, sokszínűbb és magasabb nívójú szellemi élet a két világháború között létezett, de 1939-től egyre erőteljesebben jelent meg a hatalom igénye és akarata, hogy befolyásolja ezt a szellemi életet, s az 1944-es esztendő meghozta a végzetes egyneműség korát is. Ez rövid és hatástalan időszak volt (nyilasuralom), de mivel közvetlenül ebből léptünk a politikailag gyökeresen ellentétes előjelű rendszerbe, hatása mégis elementáris volt, abban a tekintetben mindenképpen, hogy politikai megfontolásokból a nyilas hónapokat összemosták a két világháború közti időszak egészének időszakával. Ez a „Horthy-fasizmus” formulában testesült meg, s egyet jelentett az e korszakban kormánypárti politikai szerepet vállalók teljes kiiktatásával (népbírósági halálos ítéletek, hosszú börtönbüntetések, internálás, kitelepítés, B-listázás, nyugdíj megvonás stb. formájában). Nyilvánvaló volt azonban, hogy az egész huszonöt éves periódus szellemi életében fontos szerepet játszó „értelmiséget” nem lehet kiiktatni, bár bizonyos kommunista törekvések erre is vállalkoztak volna. Két értelmiség azonban rövid távon nem volt. így a mérnökök, orvosok, a reáltudományok művelői, a politikától és ideológiától távoli szakmák, hivatások képviselői könnyebben léphettek át az új korszakba. Aki biztosítani akarta magát, legfeljebb belépett valamelyik „demokratikus pártba”, leginkább a kommunista vagy szociáldemokrata alakulatba, amely komoly védelmet biztosíthatott. De nagyszámú „polgár” jelent meg a kisgazdapárt135
