Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Szellemi élet

ban is, már a világháborút közvetlenül megelőző években, és a háború alatt tömegesen. Nem véletlen, hogy az addig e rétegre kevesebb figyelmet fordító pártban 1943-ban megalakult a polgári tagozat, Varga Béla és Sulyok Dezső vezetésével.145

Most azonban nem a középosztály egészéről beszélünk, hanem a szellemi élet meghatározó tényezőiről146 (amelyek nálunk hagyományosan művészek, újságírók, történészek, egyetemi tanárok, bizonyos arisztokrata körök). A Horthy-korszak szellemi sokszínűsége éppen ezeknek a rétegeknek volt köszönhető. Furcsamód, a meghatározó értelmiség körében - és műveiket fogyasztók körében is - az egyértelműen rendszertámogató elem jelentős kisebbségben volt. Ez tehát szögesen ellentmond annak, hogy a „közép- osztály” a rendszer legfőbb támasza lett volna. E kritikus értelmiségi hozzáállás megfigyelhető az íróknál, újságíróknál egyaránt, így a könyvkiadásban, sajtóban is. S persze volt egy jelentős réteg, amely igyekezett távol tarKét rendszerváltás Magyarországon_______________________________

145 A Független Kisgazdapárt polgári tagozatának kezdeményezése és megalkotása óriási jelentőségű tett volt: Nyitás a polgárság, a középosztály nem paraszti eredetű rétegei felé. A kisgazdapárt polgári tagozata 1943. június 21-én alakult. Ennek jelentősége igazán 1945- ben mutatkozott meg. A kisgazda társadalom mellett (ennek vezetői Nagy Ferenc és Kovács Béla voltak), éppen ez a középosztályból jövő támogatás hozta meg a kisgazdapártnak az átütő sikert az 1945-ös választásokon. A polgári tagozat vezetője Sulyok Dezső és Varga Béla voltak, ügyvezető alelnöke Oltványi Imre, bankigazgató, titkára Csomoky Viktor, bankár családból származó kisgazda, aki történetesen Tildy Zoltán pártvezér veje volt. Ez a kisgazda nyitás aztán elvezetett a szociáldemokrata párttal kötött nagy jelentőségű megállapodáshoz is, amelyet 1943. augusztus 7-én jelentettek be. Ennek értelmében ennek a két pártnak -amely lefedte csaknem az egész magyar társadalmat - kellett volna megvalósítania a kibontakozást az egyre nyilvánvalóbb zsákutcából. Az egyezményt Tildy, Nagy Ferenc, Varga Béla, Sulyok Dezső, illetve Peyer Károly, Kéthly Anna, Szeder Ferenc és Szakasits Árpád írta alá. Hogy ez a terv nem járt sikerrel, azért ebből a társaságból csak két ember nem vonható felelősségre: Sulyok és Peyer. (Kár, hogy az emigrációban olyan csúnyán összevesztek).

146 Bár az FKGP polgári tagozatát legtöbbször „értelmiségi tagozatként” említik.

136