Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A választási rendszer
tóak a rendszerváltoztatás után. Ezért merül fel a kontroll kérdése, s mivel a visszahívás intézménye nem járható, a kontroll más elemein is érdemes elgondolkodni. Mint az elmúlt negyedszázad mutatja, a nyilvánosság sajnos ennek a szerepnek nem tud eleget tenni, vagy csak nagyon kis részben. A magyar nyilvánosság olyannyira eltorzult, hogy a független, objektív tájékoztatásnak igen kevés tér jut. Sajnos a média eltorzulása, „elszabadulása” a globalizmus velejárója, a szólásszabadság félreértelmezése. Ebben nem segített az internet világa sem, bár az információk áradatát zúdítja az érdeklődőre, de minden kontroll nélkül. A parlamentarizmus kontrollját ellátni hivatott nyilvánosság kontrollja tehát legalább olyan fontos lenne. Szintén gyakran felmerül, hogy nem kellene-e cenzust alkalmazni, főleg az elszabadult média miatt, amely egy választási kampányt lényegében teljesen elural. De a korlátok, a cenzusok rossz emlékeket idéznek, és épp a globalizmus irányítói lennének a leginkább ellenük, mivel a manipuláció hatalmuk fenntartásának egyik alapeszköze. Innen már csak egy lépés annak a megállapítása, hogy egy szűk elit kivételével a széles társadalmi rétegek „elbutítása” is folyik. Ez már az 1945-49-es időszakban is megfigyelhető volt, és együtt járt az egzisztenciális ellehetetlenüléssel. Az oktatás és kultúra elsilányítása ma már elérte a középosztályt, sőt a diplomás középosztályt is, éppúgy, mint minden más társadalmi csoportot. Széles látókörű, a gazdasági művelet egészét átlátó munkásra, szakemberre, mérnökre, tanárra már nincs szükség, csak egy részfeladat végrehajtójára, aki az egészet nem is látja (legtöbbször a terméket sem, amit „gyárt”). A parlamentarizmust veszélyeztető következő tényező az előbbivel a legszorosabb összefüggésben van: a részvételi arány. Mint láttuk, 1945-ben 92% vett részt a választásokon. Nem azért, mert kötelező volt, hanem mert átérezte döntése fontosságát. Jól is döntött: 16,9% kommunista szélsőbalos szavazat állt szemben 83% valódi, vagy potenciális demokrata szavazattal. (Az európai szociáldemokrácia deklaráltan is feladta szélsőséges marxista alapjait, és elfogadta a parlamentáris rendszert.) Az 1947-es adatok már nem relevánsak. Volt megye, ahol 100% feletti részvételt regisztráltak. Éppígy, Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 132
