Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A politikai rendszer

hogy a szovjet csapatok kivonása napirenden van, ez az igény nagy nyil­vánosság előtt csak 1989. június 16-án hangzott el a Hősök terén. Akkor a tárgyalások még javában folytak. Épp ez magyarázza a riadalmat, amit ez a követelés keltett minden oldalon.121 Végül is, ez azonban ahhoz vezetett, hogy maga az állampárt, illetve már utódja és kormánya kötötte meg az egyezményt a szovjet csapatok kivonásáról.122 Ebből nyilván politikai tőkét kívántak kovácsolni a következő hónapban megtartott parlamenti válasz­tások előtt. Hogy ez mennyire sikerült, nehezen megállapítható. Nem kizárt, hogy a visszájára fordult az elképzelés, mert így a választásokon a polgárok már abban a tudatban voksolhattak, hogy az oroszok kimennek. Egész gene­rációk legfontosabb politikai vágya volt ez 1945—47 között, 1956-ban a for­radalom napjaiban és a Kádár-korszakban. A kerékasztal-tárgyalásokon legfontosabb megállapodása az alkotmány módosítása volt,123 amellyel helyreállították, illetve megteremtették a jog­állam kereteit. Ez biztosította a hatalmi ágak szétválasztását, a bíróságok függetlenségét, az önkormányzatiság elvét, a szabad választásokat és az em­beri jogokat. Megállapodtak a párttörvényről, a választójogi törvényről, a köztársasági elnöki intézményről és választásáról, az alkotmánybíróság in­tézményéről.124 Ilyen 1945^18-ban nem létezett - bár ismert volt a parla­Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________ 121 Orbán Viktor 1989. június 16-án követelte a Hősök terén a szovjet csapatok azonnali kivonását Magyarországról. A beszédet a Magyar Televízió élő egyenes adásban közve­títette. 122 Az egyezményt 1990. március 10-én írták alá Moszkvában. A csapatkivonást a két fél „az európai és a nemzetközi bizalom és biztonság erősítésére irányuló együttes erőfeszí­téseik szerves részének” tekintette. Ebből a megfogalmazásból is kitűnik, hogy alapvetően a szovjet szándékok domináltak, de mégis csak a magyar fél járt jól... (Magyar Közlöny, 1990. 52. sz. 1190-1192.) 123 1972 óta az alkotmányban szerepelt a munkásosztály marxista-leninista pártjának, mint „a társadalom vezető erejének” megjelölése. (1972.1. tv.). 124 Az ún. „sarkalatos törvények” a következőek voltak: 1989. évi XXXI. tv, az alkot­mány módosításáról, 1989. évi XXXII. tv. az Alkotmánybíróságról, 1989. évi XXXIII, tv. a 116

Next

/
Oldalképek
Tartalom