Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

A politikai rendszer

mentáris demokráciákban, csak más néven új elem volt. Mivel új alkotmányt nem hoztak, s ezt később, 2011-ig a parlament sem tette meg, formailag az 1949. évi XX. törvény maradt hatályban, az 1989-es és későbbi módosításokkal. A választásokat megtartották, az országgyűlés összeült, a kormány megalakult. Ezt azonban megelőzte Magyarország első országos népszavazása, amelynek tétje a köztársasági elnök választásának módja volt. Persze a kérdést nem így tették fel, sokakat meg is zavarhatott ez.125 A parlamenti választás után az MSZP tett még egy elkeseredett kísérletet a közvetlen elnökválasztás kikényszerítésére (szintén népszavazással), de ez már sikertelen volt, ráadásul hónapokkal a szabad választások után, már korántsem volt olyan egyértelmű, hogy a jelöltjük (Pozsgay Imre) nyerte volna ezt a voksolást.

így a köztársasági elnököt a parlament választotta meg, Göncz Árpád személyében, ősszel pedig megtartották az önkormányzati választásokat is. Az intézményrendszer tehát kiépült. Az egyes elemeinek működésében és szuverenitásában újra fellehetők voltak azonban hiányosságok. Ezek okai alapvetően külső körülményekre vezethetőek vissza. Komplex következményről van szó, miként a második világháború után is. Akkor az alapvető ok a szovjet megszállás volt, de ez nemcsak a politikai szuverenitás korlátozásával járt, hanem a gazdasági szuverenitás korlátozásával is. Már 1945 augusztusában a magyar-szovjet gazdasági egyezmény szinte teljes egészében kiszolgáltatta az országot a nagy keleti birodalomnak. Emellett a birodalom konkrét bázisokat is épített az országban, ún. „vegyes vállalatok” ré________________________________________________A politikai rendszer

páitok működéséről és gazdálkodásáról, 1989: XXXIV. tv. a képviselők választásáról, az 1989. évi XXXV. tv. az Elnöki Tanács megszűnéséről és a köztársasági elnök választásáról, az 1989. évi XXXVI. tv. a büntetőtörvénykönyv módosításáról.

125 A kérdések: 1. Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? 2. Kivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről? 3. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében lévő vagyonról? 4. Feloszlassák-e a munkásőrséget? (1989. november 10.)

117