Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A politikai rendszer
Két rendszerváltás Magyarországon A politikai rendszer A politikai rendszer helyzetében hasonlóságok, különbségek, folyamatosság és törés is tetten érhető a két sorsfordító időszak összevetésekor. 1944. december 21-én, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összeülésekor a parlamenti demokrácia mellett foglaltak állást azok a pártok, amelyeket a győztesek (a Szovjetunióból) működni engedtek. De a kezdet kétesre sikeredett, mert demokratikus választásokat nem tarthattak, sőt a pártdelegáltak által alkotott Ideiglenes Nemzetgyűlés lényegében nem is ülésezhetett, csak 1944 decemberében két napot, majd pedig 1945 szeptemberében bő egy hétig. A kormány (amelyet Moszkvában állítottak össze) rendeletekkel kormányzott, s ezek között olyan óriási horderejű kérdések is voltak, mint a földtulajdon- viszonyok ezeréves állapotának gyökeres átalakítása (földosztás), a számonkérés (népbíróságok felállítása), pártok, egyesületek betiltása. Igaz, ez a kormány dolgozta ki a választójogi rendeletet is, amely törvényerőre emelkedve alapja volt az 1945. november 4-ei kvázi szabad választásoknak. A háború után - s már az utolsó évében is - az ellenállásban formálódó koalícióban tehát látszólag egyetértés volt abban, hogy parlamentáris demokrácia fog működni Magyarországon. Abban is egyetértés mutatkozott, hogy a parlamentarizmus bázisa - a választójog révén - jóval szélesebb kell, hogy legyen, mint az azt megelőző (Horthy-) korszakban. Mindez ráadásul egyezett a győztes nagyhatalmak („szövetségesek”) akaratával is, amelyet Jaltában fogalmaztak meg.112 Mindkét akaratban volt azonban hazugság, mindkét táborban volt kakukktojás. Elég valószínűtlen112 A jaltai szerződést lásd: Teherán, Jalta, Potsdam. Szerk.: Réz Miklósné, Zalai Edvin. Kossuth, 1969. Szép szavakban nem volt hiány. Az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió meghirdette, hogy „együttműködve felépítjük a jog elvein alapuló nemzetközi rendet, amely 108
