Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
A politikai rendszer
nek hatott ugyanis, hogy a sztálini Szovjetunió egy valódi, európai értelemben vett parlamentáris demokráciát igényel, s ezzel az is, hogy ötödik hadoszlopa, a Magyar Kommunista Párt ezt hosszú távon elfogadja. Mindez azokat a véleményeket támasztja alá, amelyek azt tartalmazzák, hogy a magyar demokráciakísérlet sorsa abban a pillanatban eldőlt, hogy a szovjet megszállók (és lakájaik) betették a lábukat az országba (és egész Közép-Euró- pába), hála a globalizmus ideiglenes, de jól felfogott érdekből táplálkozó engedékenységének. A végkifejlet is ezt a véleményt látszik alátámasztani. Végül is, a parlamenti demokráciát rövid két és fél év alatt felszámolták Magyarországon. Mi mégis makacsul azt állítjuk, hogy igenis volt esélye a demokráciának 1945 után, hiszen cáfolhatatlan bizonyítékok vannak arra, hogy Moszkva nemhogy nem sürgette a kommunista hatalomátvételt, az ország szovjetizálását, de egyenesen fékezte a magyar kommunisták mohóságát. Vagyis Közép-Európa egyes államai alku tárgyát képezték a globalizmus és a kommunista birodalom hatalmi játszmájában. Érdekes módon, ebben az esetben még a versailles-i világ egyes elemeit is megkérdőjelezték, persze mindig az érdekek mentén. így változtatták meg alapvetően Lengyelország, Németország határait, és így változtak Magyarország határai is, de nem úgy, ahogy a magyar közvélemény várta - az „igazságosság” jegyében hanem újabb területek elcsatolásával. (A masaryki elv maradt: gazdasági, stratégiai érdek. A pozsonyi hídfő kiszélesítése később komoly problémákat okozott, és okoz az ott élő magyarság számára.)113 Az alkuban részt vett Ausztria, Finnország, Csehszlovákia, Görögország és Magyaror____________________________________________A politikai rendszer a békét, a biztonságot, a szabadságot és az emberiség általános jólétét szolgálja.” (Uo. 166.) Kevés ennél képmutatóbb szerződést kötöttek a világtörténelemben, pedig a „konkurencia” szinte végtelen... 113 Itt épült fel a bősi (gabcsikovói) erőmű. A vízlépcső megépítésének terve konkrét formában már az 1950-es években is felmerült, de Gerő Ernő akkor elvetette. A beruházás fontos szerepet játszott a szólásszabadság és az ellenzéki mozgalmak kifejlődésében az 1980-as években. A beruházást végül a magyar kormány leállította. A (cseh) szlovák fél így 109
