Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Számonkérés

Számonkérés

A diktatúra politikai vezető rétegének számonkérése - akárcsak a luszt- rációs törvény109 - elmaradt, s ez nehezítette a politikai átmenet idején 1987- től 1998-ig kétes gazdasági manőverek révén pozíciókat szerzett személyek jogi elszámoltatását is. E két elem morális következményei két évtized alatt láthatóan kikezdték a demokráciába vetett hitet is. Hogy mi a károsabb egy társadalom szempontjából, s ezen belül is a közéletet uraló középosztály működése terén: a hamis, hazug számonkérés, vagy a számonkérés elmaradása, nem az igazi kérdés. De a XXI. században hajlamosak vagyunk ilyen alternatívákban gondolkodni. Pedig van valódi választási lehetőség: az előbbiek, vagy az igazságos és egyben jogszerű számonkérés, azaz igazságtétel. Negyed évszázaddal a rendszerváltoztatás után ez már ködös távlatokba vész...110 A rendszerváltó politikai elit figyelemre méltó önkritikát is képes volt gyakorolni a számonkérés kérdésében. Für Lajos így fogalmazott 2007- ben: igenis, a hatalmat valósan használni kellett volna.111

109 Öt évre eltiltás magas állami funkciók betöltésétől, mint történt ez Csehországban (meghosszabbítva).

110 Szánalmas eleme az ún. Biszku Béla-ügy. Az egykori belügyminisztert nem is 1956 utáni tevékenységéért, hanem a vérengzés tagadásáért vonnák felelősségre.

111 Für Lajos szavai az „Elátkozott szabadság’’ c. tv-műsorból, 2007. április 7-én.

107