Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)

Számonkérés

ügyminiszter megvádolásáig. A két esemény között eltelt negyedszázad bizonyossá tette, hogy nem a számonkéréstől, az igazságszolgáltatástól kellett tartani, hanem azoktól az eszközöktől, amelyek jellemezték ezeket a folyamatokat a XX. században. Nem volt elég erős a demokráciába vetett hitünk 1990-ben, nem volt erős az elhatározás, hogy nemcsak a szabadság, de az igazság útjára is lépünk, s ez visszaütött. Nincs szabadság igazság nélkül, mint ahogy nincs igazság szabadság nélkül. Talán nem tudtuk? Azok a kísérletek, amelyek az igazságtételt szolgálták, nem érték el céljukat. A meg- hurcoltakat már nem lehetett kárpótolni az elvesztett évtizedekért, sem megnevezni a bűnösöket. Azok a kísérletek, amelyek eljutottak a parlament elé, néha sikertelenségükkel többet ártottak, mint használtak.107 Az a „megoldás”, amely a nyilvánosságra bízta az igazságtételt, látványosan megbukott Horn Gyula esetében, aki az 1956-os forradalom szovjet leverése alatt a megtorló karhatalmi ezred tagja volt. Ennek nyilvánosságra hozása után, négy évvel a rendszerváltoztatást követően - amely parlamentjének első alkotása a forradalom emlékének törvénybe iktatása volt - a volt állampárt vezetőjeként Horn Gyula abszolút többséget szerzett szabad választásokon.108

Két rendszerváltás Magyarországon_______________________________

107 Az igazságtétel jogi kereteinek megalkotására több kísérlet is történt. A legfontosabb a Zétényi Zsolt-Takács Péter által j egyzett j avaslat, amelyet a parlament 1991. november 4- én név szerinti szavazással elfogadott. Göncz Árpád köztársasági elnök (SZDSZ) azonban az Alkotmánybírósághoz fordult, amely alkotmányellenesnek ítélte a törvényt, (az elévülés visszamenőleges megszüntetése miatt). Göncz és Sólyom tette leginkább az 1956-os forradalom megtorlása révén hosszú éveket börtönben töltő forradalmárokat sértette. A politika (hiszen Göncz is 1956-os elítélt volt, s az SZDSZ nevében fellépő Mécs Imre is) felülírta az igazságot. Sokak számára itt roppant meg a bizalom az új jogállamban.

108 1994-ben az országgyűlési választások eredményeképpen az MSZP 54,14%-ot kapott, a képviselői mandátumok tekintetében... Az SZDSZ 17,88%-ot, MDF 9,84%, az FKGP 6,74%-ot, a KDNP 5,7%-ot, a Fidesz 5,18%-ot. A pártlisták alapján is az MSZP győzött, de „csak” 32,99%-kal.

106