Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Számonkérés
Számonkérés kötődött a szovjet megszállással, ami pedig a negyvenéves kommunista uralommal. A megtorlás jellegére személyesen is emlékezhettek a rendszer- váltás fontos szereplői: Antall József, Göncz Árpád, Csurka István (család révén), Szabad György, Kosáry Domokos, Nemeskürty István, de sokan mások is. S mivel a megtorlásnak nem lett vége 1947-ben, sőt 1949-ben sem, hanem szinte folyamatos volt a Rákosi-korban, ez a justizmord összekapcsolódott az 1956-os forradalom utáni véres leszámolással. Főként, hogy ugyanúgy „népbíróságok” - vagyis pártbíróságok ítélkeztek, legfeljebb 1956 után már nem „koalíciós” alapon, hanem egypárt-alapon. Merthogy, „történelmileg így alakult”. Ráadásul az 1956 utáni megtorlás, „számonkérés”, sem fejeződött be például Nagy Imre miniszterelnök és társai kivégzésével, hanem folytatódott a hatvanas évekig, és bár a terror azután más jelleget öltött, folytatódott 1988-ig. 1988. október 23-án még a rendőrség brutálisan (gumibottal és egyéb eszközökkel) lépett fel a megemlékezőkkel szemben. Mindezt azért tartottuk fontosnak elmondani, mert a magyar társadalomban - beleértve a politikai elitet és a széles néptömegeket is - alig mutatkozott igény 1989-ben a számonkérésre. Talán attól tartottak, hogy hasonló lesz a korábbiakhoz. Vagyis nem bíztak eléggé a bíróságokban, de talán az új rendszerben, a politikai osztályban, illetve még magukban sem. Máskülönben nem érthető, hogy a számonkérés 1989-től lényegében napjainkig elmaradt. Bár ez nyilván a „békés átmenet” feltétele volt; ha nem is rögzítették semmiféle okmányban, annyi bizonyos, hogy ez nem volt a társadalom túlnyomó többségének ellenére. Még tartott a háború, mikor 1945-ben népbíróságokat állítottak fel, ráadásul olyan pártok delegáltjaiból, amely pártok a vizsgált, „számonkért” történelmi időszakban ellenzékben vagy illegalitásban voltak (FKGP, SZDP, NPP, MKP, PDP). Azoknak a miniszterelnököknek, minisztereknek, politikusoknak, művészeknek, katonáknak stb. a tevékenységét volt hivatva elbírálni ez a „népbíróság”, akik e pártok ellenzéki vagy betiltott stádiumában 103
