Földesi Margit - Szerencsés Károly: Két rendszerváltás Magyarországon - RETÖRKI könyvek 38. (Lakitelek, 2019)
Számonkérés
intézték Magyarország sorsát. Már maga a jogi felhatalmazás is alaposan sántított, hiszen a népbíróságok a visszamenőleges hatály alapján olyasmit kértek számon a vádlottaktól, ami cselekményük idején törvényes volt. Ez persze nem vonatkozott mindenkire (Szálasi Ferencre és puccsista csapatára például, és Sztójay kormányára sem). De a számonkérés ezen módja éppen azért volt annyira taszító 1989-ben, mert összemosta a valódi bűnöket az ártatlanul (legalábbis jogi értelemben ártatlanul) meghurcoltakkal. Az 1945 utáni „számonkérésnek” természetesen csak felső eleme a négy miniszterelnök elleni per, vagy a miniszterek, hadseregparancsnokok, vezérkari főnökök, színészek és tudósok, csendőrök és rendőrök, orvosok és papok elleni perek sokasága. A jogos számonkérés már az 1945:VII. te. alapján is összekeveredett a puszta bosszú és politikai leszámolás elvével, de az 1946:VII. te. után ez egészen nyilvánvalóvá vált. Ennek alapján a koalíciós pártok pártbírósága kezdte meg a koncepciós perek sokaságát az Andrássy út 60-ban kreált „köztársaság-ellenes összeesküvés” monstre persorozatával, majd ez ítélkezett Mindszenty József esztergomi érsek perében, és már eggyé forrott koalícióban Rajk László ügyében, valamint tízezrek jogi ellehetetlenítésében, más bíróságokkal karöltve. A lényeg, hogy a magyar közgondolkodásban 1989-ben a bíróság, a számonkérés egyet jelentett a terrorral, a kiszolgáltatottsággal, a megsemmisítéssel, a leszámolással. Az 1956 utáni kádári terror ezt csak megerősítette. A jogos számonkérés és a jogtalan politikai szándék egymásba csúszása súlyos következményekkel járt. Likvidálta az igazságszolgáltatásba vetett hitet, így a következő évtizedekben valódi bűnösök is mártírként, teljesen ártatlanok is bűnösként jelentek meg a magyar köztudatban, közéletben. Ennek a demoralizáló, erkölcsromboló hatása felmérhetetlen. A mos- datásban és mocskolásban a sajtó, a politika, és sajnos a tudomány is szerepet vállalt. így a rendszerváltoztatás után az igazságszolgáltatás egyre kisebb társadalmi presztízzsel rendelkezett és rendelkezik. A mindenki és Két rendszerváltás Magyarországon________________________________ 104
