Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - Mellékletek
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék ARENA érintőlegesen találkozik a zsidóság problémáival. A zsidóság tudásszomja csodálatos - úja; egy másik megjegyzése pedig, hogy a zsidóságot meg kell menteni saját bűneitől. Ez volna Szabó Dezső „antiszemitizmusa”, amellyel életében is megvádolták? Az előadó kiemelte, hogy pontosan definiálni kellene az antiszemitizmus fogalmát, amelyet maguk a zsidók sem egyformán értelmeznek. Számos zsidó értelmiségi Szabó Dezsőt „filoszemitának” értékeli. Szálasi Ferenc zsidóbérencnek titulálja. Kétségtelen, hogy az író radikálisan hitler- ellenes és antinyilas állásfoglalásai felhívták Szálasi érdeklődését, amely abban nyilvánult meg, hogy nyilas pártszolgálatosok belövöldöztek harmadik emeleti lakásába. Szabó Dezső megtett mindent, hogy Hitlert és Szálasit nevetségessé tegye. Ez abban az időben élet- veszélyes tevékenység volt. Szőcs Zoltán kitűnő előadását nagy tapssal jutalmazták hallgatói, ez egyben személyének is szólt, aki életre hívta a Szabó Dezső Emléktársaságot. Ludwig Emil: Szabó Dezső - a pamflet mestere. A két világháború között Szabó Dezső a publicisztika legcéltudatosabb művelője volt. Mint pamfletista is kiemelkedő. A pamfletista - gúny- iratszerző. A maga idejében az írói bátorságot illetően, Szabó Dezsőhöz hasonló bátor személyt nehéz lett volna találni. Minisztereket, pártvezéreket, kiemelkedő személyiségeket szúrt fel tollhegyére: Darányit, Szekfű Gyulát, Szálasi Ferencet. Szabó Dezsőnél a pamflet politikumot jelentett irodalmi köntösben. A nagy írót hajtó szenvedélyek között a legerősebb a politika volt. Veszélyes műfaj a pamflet. Szabó Dezső időben halt meg, fejezte be a szerző előadását. Csurka István: Szabó Dezső a nyelvzseni. Az előadó, Szabó Dezső nyelvezetét egy természeti jelenséghez, a zuhatag- hoz hasonlítja, amely tehetségének ősforrásából kapja a vizet. „Akár értekező szövegeit, akár irodalmi leírását olvasom, mondataiból magasfokú indulatot, kristályos logikát olvasok ki. Gondolatai ma is aktuálisak.” Szabó Dezső 1929-ben - nyomora mélyén - írt egy befejezetlen tanulmányt, amelynek egyik értékes gondolata ez: menteni, ami még menthető. Ezt a gondolatot kellene szem előtt tartani, amikor verset írunk, amikor vitatkozunk, vagy sebtében pártokat szervezünk. Az író végtelen szere- tetet érzett a magyar nép iránt, még akkor is, ha alkalmanként roppant nagy nyakleveseket osztott ki számára. Szabó Dezső nyelvezete utánozhatatlan és néha meghökkentőek tájszavai ..Egy alkalommal valaki Petőfit támadta és akkor az író a következő mondattal reagált: „Nem hagyjuk magunkat minden jött-menttől Petőfit elkosztolni." A Gellért-szállóban megrendezett konferencia nagy sikert aratott. A délutáni előadásokra már be sem fértek mind az érdeklődők. Elnézést kérek azoktól az előadóktól és kor- referensektől, akikkel, helyszűke miatt, nem tudtam most foglalkozni. Néhány gondolatot szeretnék az előadás-sorozathoz fűzni. Ludwig Emil előadása végén említette, hogy Szabó Dezső időben halt meg. (Pedig volt idő, amikor matuzsálemi kort szeretett volna elérni.) Újságírói pályámon évtizedek óta időnként felmerül bennem a gondolat, mi lett volna ha... ? Mi lett volna Bajcsy-Zsilinszky Endre sorsa a Rákosi korszakban, a szovjet megszállás idején, ha túléli a nyilas rémuralmat és nem végzik ki? Bátor, németellenes magatartását, hogyan honorálta volna Rákosi Mátyás? Azt már tudjuk, hogy Mindszenty József náci-ellenes és Szálasi-el- lenes magatartását, a háború befejezését sürgető memorandumát, hogyan honorálta a nemzetvezető, és azt is tudjuk, hogy mi lett a jutalma Rákosi idején. Tisztelgés Szabó Dezső szobránál Amit nem tudunk: mi lett volna ha 1956-ban eltéveszti a bíboros-hercegprímás a házszámot és Nagy Imrével együtt a jugoszláv követségtől kér menedéket. Hogy mit kapott volna Kádártól azt nem tudjuk, csak sejtjük. Mi lett volna Szabó Dezső sorsa ha nem hal meg időben ? Meghurcoltatások, kitelepítés, Recsk, börtön? Mi lett volna, ha „antiszemitizmusának” fokozatát Rákosi-Gerő-Ré- vai triumvirátus elemzi, majd minősíti? Hogyan bírta volna ki ép elmével azt a Rákosi korszakot, amikor a parasztok padlásait összesöpörték, földjeiket államosították, állataikat elvitték?.:.. njiS •Şl .... jf Endre sz István 11/b. sz. melléklet 98
