Szőcs Zoltán: A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék. A Hunnia Folyóirat megszületése és kimúlása - RETÖRKI könyvek 37. (Lakitelek, 2019)
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék - Arcok a társaság panteonjából
A Szabó Dezső Emléktársaság mint emlék ajánlott levélben még egyszer megkereste őt az akadémikus, de erre is nemleges választ küldött. Nagy Pétert viszont sürgette az idő, neki égetően szüksége volt a BBS által összegyűjtött és rendszerezett anyagra, ezért jól bevált elvtársi módszert alkalmazott: 1962 egy hajnalán ponyvás katonai teherautó állt meg BBS háza előtt, őt fasiszta irodalom rejtegetése címén letartóztatták, archívumát pedig bedobozolták és felrakták a kocsira. Bíróság elé került, ahol - végül is jogállam volt az ügyész felkérésére a vádat egy független, az ügyben érintetlen szakember, Nagy Péter professzor - aki amúgy „Borisz” álnéven jelentő 111/III-as ügynök volt13 - erősítette meg: Igen - mondotta a bíróság előtt - Szabó Dezső müvei tekinthetők fasiszta irodalomnak. így esett, hogy 1962-ben Budai Balogh Sándort izgatás címén 10 hónapi börtönre ítélte a bíróság Szabó Dezső kutatásai miatt. Le is ülte az utolsó napig. De nem tört meg, nem veszítette el kutatókedvét. Egy jóval későbbi visszaemlékezésében olvasható ez a kulcsmondat: „egyszerűen nem értették meg, hogy az igazságkeresés a férfi számára fon tosabb mindennél. ” A börtönt követően kirúgták az írószövetség könyvtárából, nagy nehezen tudott elhelyezkedni adminisztratív munkára az Állami Biztosítónál. Kutatásait ott folytatta, ahol abbahagyta. (Elkobzott archívumának úgy 90 százalékát visszakapta, a többi rejtélyesen eltűnt. Gyaníthatóan Nagy Péter magánkönyvtári hagyatékában megtalálnánk.) A puhadiktatúra keretei között nagy-nagy türelemmel és kitartással próbálta elhelyezni rövid, szigorúan politikamentes, népszerűsítő írásait a Mesterről. Tudomásom szerint cirka 40 írása jelent meg a pártállam legkülönfélébb orgánumaiban a Magyar Nemzettől, a Tükör-ön át a Nők Lapjáig. így jött el 1987, amikor az ő felkérésére elkezdtem szervezni a Szabó Dezső Emléktársaságot, amelynek első elnöke lett. De sajnos már nagyon beteg volt, 1990 első napjaiban halt meg, így az álmok beteljesedésének csodáját, a gellérthegyi Szabó Dezső-emlékmü átadását már nem érhette meg. Emlékét ápoljuk és fenntartjuk. Fia szerkesztésében, az én előszavammal 2004-ben a Püski Kiadónál megjelent válogatott írásainak értékes kötete „Megtöröm a villámokat” címmel. Nyugodtan tekinthetjük a Szabó Dezső-kutatás egyik alapkönyvének. 2006. jan. 10-én a SZDE és a Szent László Akadémia közös rendezésében, a Magyarok Világszövetségében előadást tartottam A mellőzöttség fokozatai 13 Modor Ádám: A titok meg a nyitja. Titkos szolgák és jelentések. Kairosz Kiadó, Bp., 2004. 135-152. old. 64
