Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)
A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i lakiteleki tanácskozásának sajtóvisszhangja
tiségek etnikai vagy vallási kisebbségek jogos igényeinek, szellemi képviseletének. Kilencedszer: Munkálkodjon a magyarság és az európai népek, mindenekelőtt a szomszéd népek békességének és barátságának kialakításán, a világ más népeivel való jó kapcsolatok létrehozásán, az egyenrangúság és az egyenlő megítéltetés elve alapján. Tizedszer: Támogassa a társadalom önszerveződését, autonóm erőinek kibontakoztatását, különös figyelemmel a vidéki magyarságra, helyi társadalmak önállóságát, öntudatát és önszerveződését szolgáló törekvéseket. Tizenegyedszer: Lépjen fel annak érdekében, hogy megfelelő kormányzati döntések és intézkedések szülessenek, társadalmi mozgalmak induljanak a magyar népesség tragikus fogyása, a magyar népbetegségek terjedése ellen, a családok, az ifjúság, valamint a természet és természeti környezet védelmében. Tizenkettedszer: Bátorítsa mindazokat a szellemi, kulturális törekvéseket, mozgalmakat, csoportosulásokat, amelyek a minőség, a humánum és a hagyományos nemzeti értékek jegyében a közoktatás, a köznevelés, a művészet és tudományos élet megújításáért munkálkodnak. Tizenharmadszor: Támogassa a nemzet történeti tudatának és méltóság érzetének elmélyítéséért, reális helyzetismeretének kialakításáért fellépő szellemi erőket, kezdeményezze és támogassa az ország 1945 utáni történetének, különösen a koalíciós korszaknak, és az 1956-os forradalomnak a valósághű újraértékelését.218 Lakitelek. 1988. szeptember 3. - jegyzőkönyv_______________________ 218 A Kasza László által ismertetett alapítólevél vélhetőleg a helyszínen szétosztott tervezet volt, mivel a végleges dokumentumhoz képest több helyen is eltért. Például ebben a bekezdésben a végleges szöveg így szólt: „különösen a koalíciós korszaknak és az 1956-os forradalomnak /nemzeti felkelésnek/ a valósághű értékelését.” ifj. Bibó István javasolta a fogalmazás megváltoztatását, melyet az alapítólevél szerkesztői elfogadtak. Hasonlóképpen a következő mondatokban: „A mozgalom elutasít minden kizárólagosságra való törekvést, a magyarság sorsára, a humánumra vagy a demokratizálás folyamatára veszélyes agresszivitást, bármely oldalról induljon is ki.” - áll a végleges szövegben. Ez a változtatás például Bihari Mihály javaslata volt, amit szintén respektáltak a végleges szöveg megalkotói. A Szabad Európa Rádió által ismertetett szöveg tehát nem a végleges alapítólevél, hanem a tervezet szövege volt. 198