Szeredi Pál (szerk.): Lakitelek 1988. A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i tanácskozásának jegyzőkönyve és sajtóvisszhangja - RETÖRKI könyvek 35. (Lakitelek, 2018)

A Magyar Demokrata Fórum 1988. szeptember 3-i lakiteleki tanácskozásának sajtóvisszhangja

tiségek etnikai vagy vallási kisebbségek jogos igényeinek, szellemi képvi­seletének. Kilencedszer: Munkálkodjon a magyarság és az európai népek, mindenekelőtt a szomszéd népek békességének és barátságának kialakítá­sán, a világ más népeivel való jó kapcsolatok létrehozásán, az egyenran­gúság és az egyenlő megítéltetés elve alapján. Tizedszer: Támogassa a tár­sadalom önszerveződését, autonóm erőinek kibontakoztatását, különös fi­gyelemmel a vidéki magyarságra, helyi társadalmak önállóságát, öntudatát és önszerveződését szolgáló törekvéseket. Tizenegyedszer: Lépjen fel annak érdekében, hogy megfelelő kormányzati döntések és intézkedések szüles­senek, társadalmi mozgalmak induljanak a magyar népesség tragikus fo­gyása, a magyar népbetegségek terjedése ellen, a családok, az ifjúság, vala­mint a természet és természeti környezet védelmében. Tizenkettedszer: Bá­torítsa mindazokat a szellemi, kulturális törekvéseket, mozgalmakat, csopor­tosulásokat, amelyek a minőség, a humánum és a hagyományos nemzeti értékek jegyében a közoktatás, a köznevelés, a művészet és tudományos élet megújításáért munkálkodnak. Tizenharmadszor: Támogassa a nemzet törté­neti tudatának és méltóság érzetének elmélyítéséért, reális helyzetismere­tének kialakításáért fellépő szellemi erőket, kezdeményezze és támogassa az ország 1945 utáni történetének, különösen a koalíciós korszaknak, és az 1956-os forradalomnak a valósághű újraértékelését.218 Lakitelek. 1988. szeptember 3. - jegyzőkönyv_______________________ 218 A Kasza László által ismertetett alapítólevél vélhetőleg a helyszínen szétosztott ter­vezet volt, mivel a végleges dokumentumhoz képest több helyen is eltért. Például ebben a bekezdésben a végleges szöveg így szólt: „különösen a koalíciós korszaknak és az 1956-os forradalomnak /nemzeti felkelésnek/ a valósághű értékelését.” ifj. Bibó István javasolta a fogalmazás megváltoztatását, melyet az alapítólevél szerkesztői elfogadtak. Hasonlókép­pen a következő mondatokban: „A mozgalom elutasít minden kizárólagosságra való tö­rekvést, a magyarság sorsára, a humánumra vagy a demokratizálás folyamatára veszélyes agresszivitást, bármely oldalról induljon is ki.” - áll a végleges szövegben. Ez a változtatás például Bihari Mihály javaslata volt, amit szintén respektáltak a végleges szöveg meg­alkotói. A Szabad Európa Rádió által ismertetett szöveg tehát nem a végleges alapítólevél, hanem a tervezet szövege volt. 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom