Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Marschal Adrienn: Recsktől Csolnokig
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére volt, hogy ottmaradt bajtársain is segített azzal, hogy beolvasta nevüket a Szabad Európa Rádióban, s családtagjaik értesülhettek arról, hogy hozzátartozóik élnek. Michnayval ellentétben Dobó József szökéséről nem készült film, de ha leforgatnák, akkor a rendszer működésének kegyetlenségét lehetne vele ábrázolni. Dobó József szökése is sikerült, azonban üldözői tisztességtelen eszközökhöz nyúltak: édesapját és egy rokonát Recskre vitték, édesanyját letartóztatták.268 Erről tudomást szerezve feladta magát. Neki nem sikerült, nem lett hős, sőt családtagjai is áldozattá váltak. Míg Recskről szinte lehetetlen volt megszökni, addig a bányákban dolgozó elítéltek jobb esélyekkel indultak. A csolnoki táborból 1952 nyarának végén, 1955 márciusában, majd azon a tavaszon még egy alkalommal, továbbá júniusban, decemberben és 1956 nyarán is meg tudtak szökni. Ez a tábor fennállásának négy éve alatt összesen tizennyolc embernek sikerült. Oroszlányról további kilenc fő, Tatabányáról pedig ketten szöktek meg a jelenleg rendelkezésre álló források alapján. A szökés mellett Recsknek más legendássá vált eseményei is voltak, így például az is, hogy a táboron belül újságot szerkesztettek. A tábor borzalmas körülményei között mindennek, ami túlmutatott a mindennapi kemény fizikai munkán és az őrök kegyetlen bánásmódján, óriási jelentősége volt, hiszen a normális emberi élet egy-egy részét jelenítette meg a szögesdróton belül. A táborokban a kultúra a tábortípustól függő mértékben jelenhetett meg: Recsken Faludy versei szóban, valamint a motozásokon keresztül sikeresen rejtegetett, majd a táborból kicsempészett pici újság formájában. Csolnokon pedig könyvek is voltak, sőt színielőadást is tarthattak. Emlékszem, mekkora kétkedéssel olvastam először a csolnoki színdarabokról. A recski visszaemlékezések elolvasása után úgy gondoltam, hogy ez a táborokról ideális képet rajzolni igyekvő, de tartalmában hamis dokumentum, mert egy táborban nem lehet színdarabot játszani. Csak a második, harmadik forrás győzött meg arról, hogy igen, Csolnokon ez valóság lehetett. Az elítéltek 1956 nyarán bemutatták a János vitézt. A rendszerváltást követő szabadabb légkörnek köszönhetően további visszaemlékezések és könyvek születtek Recskről. Ekkor készült el többek között Bíró Sándor, Böszörményi Nagy Géza, Földváry-Boér Elemér, Görgey Guidó, Körösmezey László, Madaras Ferenc és Michnay Gyula kötete is. 268Bank Barbara: Recsk. Budapest, Szépmíves Könyvek, 2017. 228.
