Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Erdős Kristóf: Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai
Erdős Kristóf Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai amelyet Hubai Lászlóval együtt 2005-ben szerkesztett, nem található Gulyás Lajos neve az országgyűlési képviselők között. Horváth Zsolt segítségével sikerült rekonstruálnom a történteket, ami felülírta az eddigi szakirodalom következtetését. Utóbb kiderült, hogy a lelkészt azért mondatták le országgyűlési képviselői mandátumáról, mert Bencze Imre kisgazdapárti országgyűlési képviselő (Zala vármegye) 1948. június 15-én kilépett a frakcióból, 1948. július 6-án pedig megfosztották mandátumától. Mivel Bencze helyére a pótképviselők közül nem Gulyást hívták be a parlamentbe, ezért egy előre elkészített lemondó nyilatkozatott írattattak alá vele. Mint a Kis Újság 1947. augusztus 17-i számából utóbb kiderült, az 1947-es Zala vármegyei listán a lelkész előkelő helyen, negyedikként szerepelt: dr. Antall József ny. miniszter, dr. Bencze Imre a Kisgazdapárt főügyésze és Bedő Károly kisgazda után. (Az újság a keresztnevét ugyanakkor hibásan tüntette fel: „Gulyás József ref. lelkész, Balatonszepezd”.) A tapolcai járásban - mint az egész megyében - a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt (DNP) abszolút többséget szerzett. Balatonszepezden a kisgazdák mindössze kilenc szavazattal előzték meg a DNP-t. A hagyatékban számos egyházi és politikai témájú kézirat található, némelyiken pedig egy-egy feljegyzés, hogy melyik lapban jelent meg. Ezeket a lapokat az OSZK-ban felkutatva kiderült, hogy Gulyásnak több olyan írása is van, amelyről nem tett eddig említést a szakirodalom. Akadt olyan cikk is, amelynek szövegét nem sikerült fellelni. A Tapolca és Vidéke c. hetilapban Gulyás 1944. április végén azzal kezdte írását, hogy az előző hónapban a „magyar falusi ifjúsághoz” szólt az újság hasábjain. Az OSZK-ban az 1944. márciusi lapszámok nincsenek meg, ezért megkerestem mind a zalaegerszegi megyei és városi könyvtárat, mind a tapolcai városi könyvtárat. Mint kiderült, mindkét könyvtár az OSZK anyagából dolgozik, a lapból eredeti példányokkal pedig nem rendelkeznek, csak az OSZK-ban készült mikrofilmekkel. Szintén a Tapolca és Vidéke c. hetilapban jelent meg 1944. június 24-én egy vezércikke, amelyért a zalaegerszegi népbíróság a háború után beidézte. Kövy Zsolt ennek kapcsán csupán az írás címét {„Add, Uram, hogy lássak”), illetve az első- és másodfokú népbírósági döntést említette. Elsőfokon hat hónapi elzárására és politikai jogainak ötévi felfüggesztésére ítélték, másodfokon a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) felmentette a vádak alól. Úgy gondoltam, hogy magát a cikket és a népbírósági ügyet mindenképpen érdemes részletesebben megvizsgálni. A vezércikket az OSZK-ban, az első- és másodfokú ítéletet pedig az MNL Országos Levéltárában, a Népfőügyészség, illetve 81
