Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Erdős Kristóf: Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai
______ Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére a NOT anyagában sikerült megtalálni. A zalaegerszegi népbírák a Sztójaykormány népellenes intézkedésének eldicséréséver vádolták meg Gulyást. A lelkész ugyanis a nyaralóhelyek „világfiait” nem megfelelő erkölcsei miatt kritizálta, egyben „rózsaligetben járó”, „sárga rózsásoknak” nevezte őket. A népbírák a „sárga rózsát” a megkülönböztető sárga csillaggal azonosították, mivel a cikk a vidéki zsidóság deportálásának idején jelent meg. Ezzel szemben Gulyás védekezésében annak adott hangot, hogy értelmezésében a sárga rózsa a múlandóság szimbólumát jelentette. A vezércikk értelmezése sokáig problémát jelentett. Több hiteles forrásból is kiderült, hogy Gulyás részt vett a zsidómentésben, így feltételezhető volt, hogy a „sárga rózsások” említésével nem a sárga csillag viselésére kényszerített zsidókat bélyegezte meg, mégsem volt számomra teljesen világos, hogy „mire gondolt a költő”. A lelkész fent említett magyarázatára abban az 1945. július 31-én kelt kézzel írott igazolási nyilatkozatában sikerült rátalálnom, amelyben az ellenállási tevékenységének részleteit is kifejtette. Gulyás 1956-os tevékenységének jobb megismeréséhez M. Kiss tanár úr tanácsára a Földes Gábor és társai per anyagát (vizsgálati szakasz, illetve bírósági eljárás) kezdtem el kutatni 2015 decemberében. Az iratokat másolatban a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárban őrzik, Kahler Frigyes letétjében. 2016 novemberében Mosonmagyaróvárott egy 1956-os konferencián összeismerkedtem Szakolczai Attila történész-levéltárossal, aki arra buzdított, hogy a peranyag eredetijét is keressem meg. Az tudvalevő volt, hogy az illetékes megyei levéltárban nincs meg az irategyüttes. Szakolczai tanácsára megkerestem több jelenlegi bírói fórum vezetőjét, így a Győri Törvényszék elnökét, dr. Takács Józsefet is. A győri törvényszéki elnök készséges válaszából kiderült, hogy a Földes Gábor és társai per eredeti, 1957-es anyagát irattáruk őrzi. A szükséges kutatási engedélyt is megkaptam. 2017 tavaszán kutathattam Győrött a két doboznyi eredeti iratanyagot. Az nem vált teljesen világossá, hogy egy 1957-es peranyag miért van a Győri Törvényszék irattárában. A levéltári törvény szerint ugyanis 15 év után levéltárba kell adni minden 1990 előtt keletkezett köziratot. A peranyag 1990 után bekerült a győri megyei levéltárba, majd az 1990-es évek végén a Dudás István egykori mosonmagyaróvári laktanyaparancsnok elleni bírósági eljáráshoz a Földes-per anyagát bizonyítékként csatolták. A hatályos rendelkezések alapján feltételezhetően ezért őrzi még egy bizonyos ideig a Győri Törvényszék az irategyüttest. A lelkész életének kutatása során segítségemre volt Simon Zsuzsanna mosonmagyaróvári pedagógus is, aki maga is kutatja Mosonmagyaróvár 82
