Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Erdős Kristóf: Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai
Erdős Kristóf Egy ötvenhatos portré kutatásmódszertani tapasztalatai Csomay Miklós főispán parancsára a zalaegerszegi rendőrkapitányság internáltA nyilatkozatban szereplő dr. Balogh Zoltánt idézi Kövy munkája, valamint Szakács Sára a lelkészről szóló, Pápai különkiadás c. dokumentumfilmjében (2009) szintén megszólal, de egyik helyen sem beszélt arról, hogy a Gulyás-féle ellenállási csoportnak az egyik vezetője lett volna. Megemlítette ugyanakkor, hogy a lelkész a szepezdi leventék bevonultatására tett kísérletet, de a részletekre nem tért ki. A kutatás során fontos állomás volt a Gulyás Anikóval és Csillával való első interjú Győrött, 2016 januárjában. Legidősebb testvérük, Ildikó az 1960-as évek második felében férjével együtt elhagyta az országot, miután törvénytelen módon érvénytelenítették sikeres felvételijét a Szegedi Orvostudományi Egyetemen. Gyermekkori álma csak az NSZK-ban válhatott valóra, ahol elvégezte az orvosi egyetemet, és mind a mai napig ott él. Anikónak és Csillának számos olyan kérdést tettem fel édesapjukról, amely a kutatás során felmerült. Sokra mégsem tudtak válaszolni, hiszen kisgyermekek voltak még a kivégzés idején is. Az édesanyjuk ugyanis, amint értesült férje kivégzéséről, egy ideig titokban tartotta, nem közölte lányaival. Miután tisztázta az édesapa távollétének valós okát, otthon nem beszéltek a kivégzett családfőről, a tabusító kommunikációs stratégiát követték. A legidősebb testvér, Ildikó neheztelt édesanyjára, mivel nem beszéltek otthon az édesapjukról, nem őrizték meg az emlékét. A legkisebb lány, Anikó másképpen látta a helyzetet: édesanyjuk őket ezzel védeni akarta, hiszen amit egy gyerek nem tud, arról nem tud beszélni, nem tudják kikérdezni. Az Anikóval és Csillával készített első interjúm során elsősorban az édesapjuk kivégzése utáni időszakot érintő kérdésekre kaptam választ. Mindezek új adalékokkal szolgáltak a huszonkét évvel azelőtt, 1994-ben, Körösi Zsuzsanna által Gulyás Anikóval készített interjú eredményeihez képest (őrzési hely: OSZK 1956-os Intézet ОНА, 580. sz.). A 2016 januárjában készített első interjú során betekintést nyerhettem a lelkész irathagyatékába, amelyet a család őriz Győrött. Mivel a hagyatékból Kövy Zsolt számos dokumentumra hivatkozott, idézett vagy róluk másolatot közölt könyvében, az 1956-os Intézet OHA-kötetében is mellékeltek másolatban további iratokat, illetve némelyeket egy dokumentumfilmben is láttam vágóképként, hiányérzetem támadt. A családnál lévő hagyatékot végigfotóztam, majd összevetettem a szakirodalomból és a filmekből ismert dokumentumokkal. Az így összeállított lajstromból kiderült, hogy közel 50 dokumentum hiányzik a hagyatékból, amelyet korábban a család egyben őrzött. Ennek oka az volt, hogy a rendszerváltást követő években, évtizedekben kutatókkal, 79
