Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)

Drucza Attila: Dilemmák az '56-os forradalom eszmetörténeti vizsgálatában: ideológiák, koncepciók és nemzettudat

Drucza Attila Dilemmák az ’56-os forradalom... Mivel ez csak a meg nem valósult Bibó-féle koncepció tükrében értelmezhető (,,Bibó István külön tervezetben fogalmazta meg november 6-án e lehetőséget, amelyet a november 14-én létrejövő Nagybudapesti Munkástanács is magáé­vá tett. Eszerint a szovjet csapatok kivonása után »Magyarország társadalmi formája a kizsákmányolás tilalmán alapuló társadalmi rend (szocializmus), ami közelebbről jelenti [...] az 1945-ös földreform fenntartását 20-40 holdas maximummal; [...] a bányák, bankok és nehézipar államosításának fenntar­tását; [...] a meglévő gyáraknak munkásigazgatáson, munkásrészvényeken vagy nyereségrészesedésen alapuló közösségi tulajdonát; [...] az egyéni és szövetkezeti szabad vállalkozás teljes lehetőségét, a kizsákmányolás tilalma által megszabott biztosítékokkal [...]«. Mindezt egy alkotmányozó gyűlés hagyhatta volna jóvá, amelyben a munkástanácsok játszhatták volna a meg­határozó szerepet,”156), fogadjuk el e logika origójának a kommunizmust, és ehhez viszonyítva alkalmazzuk a két kifejezést. így a reformkommunizmus a kommunizmus átalakítására, megújításá­ra vonatkozik úgy, hogy az alapjait - mint említettük (pl. a szovjet típusú rendszer) - megtartja, hiszen ettől nem valami más, hanem a kommunizmus reformja. A reformszocializmus ellenben egy teljesen más alapokra épülő politikai konstrukció. Olyan, amelyik nem a kommunizmus monolitikus alap­jaira, hanem egy nagyobb közösség kompromisszumokra épülő kohéziójára, sokszínűségére támaszkodik, és alapja a társadalmi szolidaritás. Magyaror­szágon nem volt ennek politikai gyakorlata - így viszont nincs, nem is volt mit megreformálni.157 Meg kell említenem, hogy amennyiben egy politikai koncepció a kö­zösség viszonyain keresztül határozza meg magát, valamint elfogadja annak sokszínűségét, megtartva azokat az eredményeket, amelyeket a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolására (a szociális jogok területén) e közösség elért, folyamatosan háttérbe szorítva a társadalmi hierarchiát (bárminemű előjogo­kat), helyesebb azt nemzeti baloldalnak neveznünk. Erről annyit bizonyosan kijelenthetünk, hogy semmiképpen nem volt párt, és nem vált egységes eszmévé, hanem létrejött egy olyan politikai gon­dolkodásmód, amely szinte észrevétlenül formálódott, alakult az ellenállási mozgalomtól egészen 1956-ig. 156 Krausz Tamás: Az 1956-os Munkástanácsokról. Eszmélet, 2006. tél. http://eszmelet.hu/ krausz_tamas-az-1956-os-munkastanacsokrol/#5 (Letöltés: 2016. december 14.) 157 Drucza: i. m. 256. 73

Next

/
Oldalképek
Tartalom