Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Drucza Attila: Dilemmák az '56-os forradalom eszmetörténeti vizsgálatában: ideológiák, koncepciók és nemzettudat
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére tüntetőkbe lövető politikai vezetők, mit a parancsot teljesítő katonák, ÁVH- sok, vagy a Magyarországon békeidőben bevetett szovjet hadsereg tagjai? Eldöntendő kérdés az is, hogy a tüntetők zöme egyáltalán meg akarta-e még reformálni a fennálló rendszert - október 23-a estéjén, amikor a Parlament erkélyéről Nagy Imre elvtársnak nevezte a hallgatóságát, az összegyűlt tömegből szinte egyöntetűen hangzott vissza a válasz: Nem vagyunk mi elvtársak! A Petőfi Kör vitáin keresztül átvilágíthatjuk, hogy mit gondolt az értelmiség, milyen megoldásokat látott a rendszer élhetőbbé tételére, esetleges megreformálására? A Petőfi Kör mint politikai műhely, értelmiségi mozgalom, mindenképpen egyik bázisa volt ’56 szellemi tartalmának, irányzatainak. Térjünk vissza azokhoz a kérdésekhez, amelyek a címben már feltett eszmetörténeti dilemmákat hivatottak körülírni. Volt-e bármilyen politikai, szellemi koncepciója a „pesti srácoknak”, a felkelők különböző csoportjainak, vagy a különböző forradalmi bizottmányoknak, bizottságoknak? Vallottak-e magukénak bármilyen szellemi, ideológiai áramlatot a munkástanácsok? A felkelők egymás között kit, miért tartottak szélsőségesnek vagy a hatalommal szemben megalkuvónak? Volt-e bármilyen politikai, ideológiai önmeghatározásuk? Alakultak-e új pártok, vagy csak az 1945 után háttérbe szorított, ellehetetlenített politikai alakulatok, civil szerveződések újultak meg? Az újjáalakult pártoknak lehetett-e esélye, hogy bármi módon beleszóljanak a történelem menetébe? A szabadságharc résztvevői hogyan képzelték el a politikailag megújult Magyar Köztársaságot? Mit jelentett a szocializmus, mit a kommunizmus, és mit fogalmazott meg a proletárdiktatúra a forradalmi eseménysor két oldalán, az egymással szembenálló felek számára? Hogyan vélekedtek, és hogyan csoportosultak a forradalom utáni emigrációban élő magyar közösségek a forradalom szellemi örökségének tekintetében? E felvázolt kérdések hosszú és befejezetlen sora arra keresi a választ, hogy milyen szellemi áramlatok hatottak a forradalom alatt, és ezekből melyek hagyományozódtak tovább az utókorra. A történelem során egyik forradalomnak sem volt hiánya ideológiákban, s a legtöbbször ez nem is merült ki annyiban, hogy a résztvevők az aktuális hatalmi konstellációt le akarják váltani. Mindig megfogalmazták, hogy mit szeretnének az esetlegesen leváltott, ledöntött csoport, illetve politikai koncepció helyébe léptetni, és azt is, hogyan szeretnék működtetni később, a győzelem után az országot, az államot. Voltak korszakokat átölelő szellemi áramlatok,
