Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Drucza Attila: Dilemmák az '56-os forradalom eszmetörténeti vizsgálatában: ideológiák, koncepciók és nemzettudat
Drucza Attila Dilemmák az ’56-os forradalom... Drucza Attila Dilemmák az ’56-os forradalom eszmetörténeti vizsgálatában: ideológiák, koncepciók és nemzettudat E rövid tanulmánnyal, illetve helyesebben inkább felvetéssel, arra kívánja a szerző felhívni a figyelmet, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc tekintetében még igen sok olyan terület van, amit érdemes lenne a kutatás célkeresztjébe állítani. Ilyen a szerző véleménye szerint a forradalmi eseménysor eszme-, illetve ideológiatörténete. Teljesen jogosan merülhet fel tehát a kérdés, hogy azok, akik e sorsfordító napok alatt vagy az egyik, vagy a másik oldalon részesei voltak, részeseivé váltak az eseményeknek, milyen eszme, milyen világnézeti vagy politikai koncepció, esetleg milyen más ideológia mentén vonultak az utcára, vagy fogtak fegyvert. Mit gondoltak saját országukról, annak helyzetéről és lehetőségeiről a közös hazában, vagy az elszakított részeken élő honfitársaikról? Mit és miért gondolt ellenforradalomnak az egyik ember, és mit és miért élt meg a szabadság legszebb pillanataként a másik oldalon fegyvert fogó fél? Ha a fentiekben - bár csak vázlatosan - felsorolt kérdésekkel foglalkozni szeretnénk, és megpróbáljuk megérteni a korszak emberének gondolkodásmódját, igen komoly dilemmákkal kell szembenéznünk: olyanokkal, amelyek feloldására a témát illetően máig nem került sor. Nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy immár itt a 21. század második évtizedében mit tart 1956 politikai, illetve szellemi örökségének a magát magyarországi baloldalnak nevező közösség, s azt sem tudjuk pontosan meghatározni, hogyan, mi alapján válogatja ki saját példaképeit a politikai jobboldal. Mindez akár elhanyagolható is lenne, ha legalább a közgondolkodásban meglévő, illetve a közoktatásban átörökíteni kívánt ’56-os politikai, szellemi örökséget (vagy legalábbis, ha létezik: a közös szellemi örökséget) ismerhetnénk. Sajnos 1956-tal kapcsolatban elég nehéz, vagy csak nehezen felvállalható, esetleg még nem eléggé kutatottak az alábbiak: kik, milyen szellemi áramlatokat vallottak magukénak? Mit gondolt az „utca népe”, akik a tüntetésekkel meghatározták magát a forradalmi eseménysort? Mit gondoltak a tömegbe. 69
