Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Riba András László: Hatalomtechnika (1988-1989)
Riba András László Hatalomtechnika (1988-1989) Mindeközben a kormány célja az volt, hogy politikai kormánnyá váljon, de ehhez szükségeltetett, hogy politikai arculattal rendelkezzen. Elhatárolhatóvá kellett tennie magát a Politikai Bizottságtól és a Központi Bizottságtól. Le kellett építeni „a munkásosztály vezető szerepének” azt a fajta érvényre juttatását, amely szerint a hatalmi posztokon, a szakszervezetek és a „munkásosztály forradalmi pártján” keresztül az államhatalomban valósul meg a munkásosztály hatalma. Komoly kérdés volt tehát, hogy a pártállami vezetés a hatalmi struktúra átalakításával milyen politikai viszonyrendszerekben és történelmi előzményekben tud gondolkodni. A kádári módszerekkel és eszközökkel az adott politikai viszonyok mellett már nem lehetett hatékonyan irányítani. A „napi politika” begyűrűzése, a tervezés alatt álló új típusú szocialista berendezkedés új stílusú vezetést követelt. Nem elsősorban személyes hatalmi ambíciókról volt szó, hanem a körülményekhez igazított hatalomtechnikáról azzal együtt, hogy a vezetés szervezeti és működési kérdései valójában hatalmi-politikai, az ország irányítását meghatározó ügyek voltak. Az országos pártértekezlet a hatalom szempontjából több fontos döntést is eredményezett, idesorolhatjuk többek között a vezető testületek - nemzedékváltásként is megfogalmazható - személyi összetételének frissítését, a párt megújításának szándékát megfogalmazó állásfoglalásokat. A legfontosabb azonban kétségkívül a főtitkári tisztségben bekövetkező személyi változás volt. Létrehozták a pártelnöki tisztséget, ebbe a pozícióba távozott Kádár János, a rendszer emblematikus vezetője. A hatalmi berendezkedés tekintetében a főtitkár-csere jelentősége elsősorban abban állt, hogy Grósz személye által a miniszterelnöki és a főtitkári funkciókhoz rendelt hatalmi potenciál egyesült, ezáltal a hierarchia csúcsán az állampárti döntéshozói és a pártállami végrehajtói hatalom egybeolvadt. A pártértekezlet után a párt feladattervet készített, amelynek végrehajtására munkabizottságokat hoztak létre az 1988. június 23-i Központi Bizottsági ülésen. Ezek a munkabizottságok hozzákezdtek a pártértekezleten elfogadott program részletes kidolgozásához. A párt kezdeményezésére megindult a kormányzati döntési rendszer felülvizsgálata és módosítása, valamint megkezdődött az alkotmány revíziója, amelyhez kapcsolódóan számos törvény felülvizsgálatát is kezdeményezni kellett. A kormány több mint 30 új törvény előkészítéséhez kezdett hozzá. Összefoglalóan a pártállami hatalmi berendezkedés ebben az időszakban (1988. május-1988. november) egy átmeneti helyzetbe került, amelyben természetesen még hatottak a korábbi törvényszerűségek is. A 203
