Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Riba András László: Hatalomtechnika (1988-1989)
ш Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére pártértekezlet határozatai nyomán a politikai rendszerben a korábbi időszakot tekintve valóban lényegi változások indultak be. Ennek egyik fő mozgatója volt a többpártrendszer bevezetésének igénye, amely kijelölte a pártállami politikai intézményrendszer korrekciójának feladatait. A legfontosabb intézkedésekhez a párt-kormány-országgyülés viszonyrendszerében kellett hozzáfogni. A szocialista egypártrendszer többpártrendszerűvé alakításának egyik fő lépése abban jelölhető meg, hogy a végrehajtó hatalom (a kormány) másodlagos szerepéből Grósz Károly személyén keresztül a döntéshozói pozícióval egy szintre került. Ennek a jelenségnek a lényegét abban állapíthatjuk meg, hogy ettől kezdve a politikai döntéseket (politikát) az MSZMP nem állampárti jellegéből fakadóan, hanem kormányzópárti jellegét hangsúlyozva, a kormányon keresztül akarta érvényre juttatni. Vagyis a hatalom a súlypontját elkezdte átpozicionálni. Új módszereket kellett kidolgozni, hogy az MSZMP a kormányon keresztül, kormányzópárti politikának tüntethesse fel az állampárti hatalomgyakorlást. A kormánypárti pozíció kapcsán azonban már számoltak a jövőben kialakuló más politikai pártokkal is. Ezt támasztják alá az alkotmány módosításának, illetve ehhez kapcsolódóan főként a választásokat és az egyesülési jogot szabályozó törvények előkészítésének munkálatai. Az állampárti jelleg kormányzópártivá alakításához a KB irányító és döntéshozói szerepét kellett nagymértékben korlátozni. 1988. november 24- ig Grósz Károly miniszterelnök-főtitkárként egy átmeneti párt-kormány viszony nem tisztázott gyakorlati mechanizmusaival dolgozott. Ennek lényeges eleme volt, hogy korlátozódott a párt kormányzati tevékenységet ellenőrző, támogató szerepe. A párt retorikájában egy erős, önálló végrehajtó hatalom kiépítésének szándéka fogalmazódott meg. Az önállóság alatt a kormány pártirányításának megszüntetését érthetnénk, azonban a pártirányítás nem szűnt meg, csak átalakult. Grószt saját kérésére felmentették a miniszterelnöki pozícióból. A párt központi vezetése (KB, PB, központi apparátus) működését átalakította, ennek következtében a pártirányítás működése is megváltozott. Az átalakítás keretében létrejövő új párttestületek közül az MSZMP KB Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottsága működésének vizsgálata alapján a bizottság feladatköre, személyi összetétele és működése révén alátámasztható, hogy: 1. a kormány önálló működésének megteremtése alapvetően a párt központi vezető szervei által kifejtett közvetlen pártirányítás megszüntetését jelentette; 2. a kormány párttól való teljesen független működésének megteremtése nem 204
