Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Albert Zoltán Máté: "Nemzedéünk kilátásai nem vigasztalanok"
■ 1 ■HUMI II — Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére kifejezni és az egyetemesség felé emelni, a másik a munkást, a harmadik az értelmiséget, a negyedik mindegyiket egyszerre, abban, ami közös bennük stb. [...] A magyarság, a magyar ízlés, észjárás, sorsérzés legjobban még a parasztság ösztöneiben van meg. Legyünk rajta, hogy a leikébe és tudatába emeljük [...] De beteg testben - s ezt tudomásul kell vennünk - nem él sokáig a lélek, még ha ép volna is az a lélek.'"25 Veres Péter tehát a parasztságban találta meg a magyarság igazi voltát. Tudjuk azonban, hogy mára ez a hagyományos magyar paraszti társadalom (egyáltalán az akkorra hagyományosan kialakult társadalmi rétegek és azok kultúrája) megszűnt. Vajon a 21. században kik viszik tovább és őrzik meg a magyarság esszenciáját? Erre a kérdésre talán Németh László adta meg a választ akkori felszólalásában, amelyben az értelmiség szerepéről elmélkedett: „Arra a rétegre szeretném a figyelmet fordítani, amely az írók, tudósok (általában az alkotók) és a nemzet nagy többsége közé esik. Nézetem szerint, aki nemzet nevelésről beszél, elsősorban erre a rétegre kell, hogy gondoljon. Az író: a kút, a forrás; a tömeg: a föld, s ez a réteg: az öntözőrendszer. [...] 1840 és 1860 között a magyar nemzet éppen azért viselkedhetett olyan fényesen és öntudatosan, mert a pártok ellentéte alatt meg volt benne az irodalmi nevelés egysége. [...] Ma a legnagyobb politikai cél az előttünk álló megpróbáltatásokra a nemzet tájékozódását, ösztönét megerősíteni. Erre szolgál ennek az öntözőrétegnek a tisztítása, kibővítése."26 Meglátásom szerint itt Németh a tanárok (illetve a kultúrát közvetítő réteg, valamint a médiában dolgozó emberek) kiemelt felelősségét hangsúlyozta abban, hogy milyen lesz a jövő generációja. Az oktatásnak, illetve „nemzet nevelésnek” korszerű válaszokat kell adnia az adott kor kihívásaira, illetve a „szellemi lángot”, a mély értelemben vett magyarságtudatot és az igazi hazaszeretetet tovább kell adnia a felnövekvő generációnak. Csak így van esélye a nemzetnek és az országnak a megmaradásra. A megvalósítás nehézségeit Németh a következőképpen látta: „Ilyen ember ma Magyarországon nem egy van és nem tíz, de nincs ezer és ötvenezer, 25 Kristó Nagy István-Simon András (Szerk.): A lillafüredi írói értekezlet (1942. november). Jegyzőkönyv. Budapest, 1990, 16-18. http://ezredveg.vasaros.com/z/pdf/zk_Antologia_A_lillafuredi_iroi_ertekezlet.pdf (Utolsó letöltés: 2018. április 13.) 26 Uo. 29-31.; illetve megtalálható még: Németh László: Felszólalás Lillafüreden. In: Uő.: Életmű szilánkokban. Tanulmányok, kritikák, vallomások. 11. kötet. Budapest, Digitális Irodalmi Akadémia-Petőfi Irodalmi Múzeum, 2016. 95-99. 18
