Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Nagymihály Zoltán: Egy elfelejtett amarikai magyar fórum
Nagymihály Zoltán Egy elfelejtett amerikai magyar fórum A Csoóri által elemzett önvesztés összefügg az egység hiányával. Ahogy határon belüli, úgy össznemzeti szintű egység sem létezik. Ez ismét összefügg a Kádár-rendszer gyakorlatával, amely a nemzeti sorskérdéseket tudatosan söpörte a szőnyeg alá: a Kárpát-medencei és az emigráns magyarságot is kitagadva a nemzettestből. Ahogy az irodalom felől közelítő Görömbei András megállapította: Trianon nemcsak a nemzetre kényszerített szétdarabolást, hanem „a nemzeti tudat tragikus szétesését is eredményezte",284 A pozitív, reményteli folyamatok, az egységre való törekvés ugyanakkor pont erről a területről indulhatnak el mindkettőjük szerint. Csoóri ezzel kapcsolatban két élményét idézte fel - két irányból: „A hetvenes évek elején egy fiatal erdélyi parasztcsalád érkezett hozzám vendégségbe. Sose jártak még sehol. Magyarországon se. Velük jött két fiacskájuk is. [...] Legnagyobb ámulatomra a két fiúcska -falusi létére - nem a magas házakat bámulta meg, nem a hidakat, a hajókat, a Margitszigetet, hanem azt, hogy a föliratok magyarul olvashatók. [...] Mióta élnek, nem láttak ilyet. [...] Arcukon öröm és riadalom cserélte egymást: nem fogynak-e el egyszer a föl irat ok? Ezután az eset után pár nappal érkeztem én először Amerikába, előadói körútra, Püski Sándor meghívására. A fogadtatás vegyes volt: akadtak rögtön fönntartás nélküli barátaim és, persze, olyanok is, akik Kádár-huszárnak néztek. Annyi azonban bizonyos, hogy amikor az erdélyi magyarság kisebbségi helyzetéről számoltam be, több esztendőn át tartó személyes élményeim alapján, a kétségek, a gyanúsítások föloldódtak és valami közös nevező teremtődött bennünk,”285 Kétségkívül gazdasági struktúraváltások kerülése, illetve a valós társadalmi gondok megoldásának szándéka - mennyit fogadott meg a magyar társadalom és a magyar politika a következő évek során, egy sokkal hosszabb tanulmány kereteit követelné. Gondoljuk át az M. Kiss-tanulmány figyelmeztetését: Németh szárszói beszédei - ideszámítva az Emelkedő nemzetei is, mint „harmadik szárszói beszédet” - elsősorban magatartásformát jeleznek, egyben „politikai rendszerektől független elvi figyelmeztetést” is tartalmaznak. In: M. Kiss: i. m. 34-40. 284 Görömbei: i. m. 23. Mindez Lakiteleken - legalábbis írásban benyújtott hozzászólásként - a következőképpen vetődött fel, Filep Tamás szerkesztő, kisebbségi író gondolataként: „...a magyar közgondolkodás leszűkült a trianoni határokra. Minden olyan egyén vagy közösség, amely átfogó nemzeti programot akar létrehozni, vagy ehhez szállítja az építőköveket, de megfeledkezik a fönti tényről, csak bitorolni fogja a nemzet fogalmát, s így mondanivalója is érvénytelenné válik” Filep Tamás írásban benyújtott hozzászólása. In: Agócs Sándor-Medvigy Endre (Szerk.): Lakitelek, 1987. A magyarság esélyei. A tanácskozás hiteles jegyzőkönyve. Lakitelek, Antológia Kiadó, 1991.210. 285 Csoóri: i. m. 20. 187
