Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Nagymihály Zoltán: Egy elfelejtett amarikai magyar fórum
ж J__L Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére mozgásában kísértetiesen megmutatkozott a múlt hajdani kirobbanásainak genetikai öröksége, de gyors lezajlásában már a történelem kritikája is beleszervült: kész, vége, láttuk magunkat együtt tömegként, nemzetként, látott bennünket a világ, de a további előadások elmaradnak. Valami újnak kell jönnie, új dramaturgiának, új stílusnak, ha életben akarunk maradni”m A beszélő a sorskérdések megoldatlanságáért, a nemzet meghasadtságáért és atomizálásáért a legnagyobb felelősséget természetesen a hatalmon lévőknek - leginkább a Kádár-korszaknak - tulajdonítja. Az M. Kiss Sándor által hosszan idézett Németh László 1956-os, Emelkedő nemzet című írásában még különbséget tesz az államrendszer és a társadalom hanyatlása, illetve emelkedése között. Azaz - M. Kiss megjegyzését idézve - „az állam és társadalom fejlődése nem együtemű, nincs szinkronban egymással. Míg az állam stagnál, a társadalom fejlődik.”282 A ’80-as évek végén - Csoóri szavainak tanúsága szerint - rosszabb lett a helyzet. A mindent uraló diktatúrában a társadalom szinte semmilyen kibontakozási lehetőséget nem kaphatott. „Egy állam működött Magyarországon a nemzet helyén. S a nép helyett lakosság.” Másutt az előadó „nemzetet leromboló államról” beszél. Itt kaphat érvényt a Csoóri által idézett Egy mondat a zsarnokságról - a zsarnokság mindenhova beeszi magát, semmit nem hagy érintetlenül.283 megszüntetjük. Éreztük, milyen óriási dolog volt, hogy 1956 megtörtént a magyarokkal, és ebben mindenkinek része volt. Mi vesztesek lettünk, fizikailag leverték a forradalmat, de morálisan mi győztünk. És a morális győzelem tudata akkor minden olyanféle ellentétet eltüntetett, ami később, sajnos, újra fölébredt.'’'' A Demokratikus Átalakulásért Intézet interjúja (2009). Idézi: Elhunyt Csoóri Sándor. Magyar Nemzet Online, 2016. szeptember 12. https://mno.hu/grund/elhunyt-csoori-sandor-1361236 (Utolsó letöltés: 2018. május 15.) 281 Csoóri: i. m. 13-17. 282 M. Kiss: A szárszói beszéd és a népi mozgalom... 35—36. 283 Csoóri: i. m. 16-19. 1987-ben már mód volt arra, hogy Németh László ’56-os valóságértelmezése is szóba kerülhessen. A három évtizeddel későbbi olvasó óhatatlanul olyan párhuzamot láthat bele az elhangzottakba (olvasottakba), amelyek ott és akkor, a jövő nem ismeretében nem voltak nyilvánvalóak. Tény ugyanakkor, hogy az elhangzás idején, 1987 nyarán már egyre gyakoribb volt az útkeresés, a helyzetértelmezés és helyenként a programalkotás a hatalommal szembenállók köreiben. Németh László ’56-os gondolatainak felsorakoztatása tehát nem közvetlenül az akkori jelennek szóló üzenet, ám kétségkívül egyfajta déjá vu-1 kölcsönöz a ma olvasójának. Annak elemzése, hogy Németh akkori legfontosabb üzeneteiből - a bármiféle bosszúállás elkerülése az előző rendszer bűnöseivel szemben, a szabad választások lehetősége mellett is a bizonyos kérdésekben elengedhetetlenül fontos nemzeti egység megtartása, az elhamarkodott 186
