Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Marek Viktor: A hatalom játékai
Utak a Teleki térről M. Kiss Sándor tiszteletére 1956. október 23-a mindezek következménye lett. A kommunista olvasat szerint az emberek elégedetlenségét kihasználva, mindenféle kétes hátterű, büntetett előéletű egyén egyre radikálisabb irányba tolta el az eseményeket. Szimbolikus eseménye volt ennek az időszaknak a Köztársaság téri pártház ostroma, amelynek során az ostromló felkelők lelőtték a fehér zászlóval kivonuló, békét kérő Mező Imrét, és brutális módon megkínozták, majd kivégezték a magukat megadó védőket. Időben egy kissé későbbi, de ugyanilyen szimbolikus esemény volt Tóth Ilona ügye. Ebben a perben azzal vádolták a medikát, hogy válogatott eszközökkel gyilkolt meg társaival együtt egy ÁVH-snak vélt ártatlan rakodómunkást. Veszélybe került a népi demokratikus államrend, felmerült annak a veszélye is, hogy újabb pusztító háború fog kitörni a Kárpát-medencében. Ezért volt szükséges a szovjet csapatok beavatkozása. Mi következik az ellenforradalom leverése után? Természetesen a rendteremtés. A bűnösök felelősségre vonása, ezzel párhuzamosan a hibák kijavítása és a szocializmus továbbépítése. Mindent meg kell tenni, hogy többé ne fordulhassanak elő hasonló események. A magyarázatokat tehát megadták a régi-új rend urai. Ezekkel a válaszokkal le lehetett borítani a tények háborgó tengerét. Van olyan történész, aki szerint a Kádár-korszak perei alapvetően különböznek az azt megelőző Rákosi-korszak pereitől. Ez utóbbi idején a szovjet mintát követve sematikus koncepciós perek sokasága zajlott. Ezekben előre eltervezett eljárásokban, koholt vádak és igen gyakran erőszakkal kikényszerített vallomások alapján hoztak igazságtalan ítéleteket. A Kádár-korszakban lezajlott perekben ezzel a módszerrel szakítottak, már csak a tényállást kívánták rögzíteni. A szigorúnak tűnő ítéletek a korszak törvényei miatt voltak kegyetlenek. Azt senki sem vitatja, hogy a Rákosi-korszakbeli periratokhoz képest változást hozott a Kádár-rendszer. Sokkal több a konkrét adat, kevésbé sematikusak a perek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a perek során ne lett volna prekoncepció, és hogy ténylegesen is csak a tényállást kívánták rögzíteni. Az újonnan (igaz, régi emberekkel) felálló rend magyarázatokat, és ezáltal irányt is adott a megtorló pereknek. A korábbiakban felsorolt, a forradalmat megmagyarázó, valamint a megtorlás irányát is kijelölő válaszok mellett volt egy hivatalosan nem hirdetett elgondolás is, amit végre kellett hajtani. Ennek az elgondolásnak nagyon messzire nyúló szellemtörténeti alapja van. Hérodotosz, a történetírás atyja beszéli el egy történetében Periandrosz, a korinthoszi tirannosz történetét. Az elbeszélés szerint Periandrosz az
