Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)

Marek Viktor: A hatalom játékai

I Marek Viktor A hatalom játékai Marek Viktor A hatalom játékai Az 1956. november 4-én másodjára beavatkozó szovjet csapatok eltiporták a magyar szabadságharcot, és újra rákényszerítették az országra a kommunista diktatúrát. Az ekkor hatalomra kerülő Kádár János a 20. századi politikusok közül a leghosszabb ideig volt hatalmon, 33 év köthető a nevéhez. Egy egész korszak, amelynek megvolt a maga dinamikája: véres születés, konszolidá­ció, a gazdasági dinamizmus beindításának kísérlete, az elnyújtott hanyatlás, majd a bukás. Magyarország történetének erről az időszakáról a rendszerváltás után kialakult kép csak az utóbbi években kezdett megváltozni. Sok ember számára még mindig „Kádár apánk” ideje volt az az idő, amikor mindenki­nek volt munkája és kiszámítható volt az élet. Nem történtek forradalmi, a mindennapi életet felkavaró események. Ha az ember nem akart beleszólni a helyi közösség vagy az ország sorsának alakulásába, akkor a magánéletben „békén” hagyták, sőt akár még boldogulnia is lehetett. A kommunista diktatúra ezen időszakát bemutató és elemző munkáknak lassan könyvtárnyi irodalma van. A következőkben a megtorlás két elemé­re szeretnénk felhívni a figyelmet. Ezek hosszabb távon is megalapozták a Kádár-rendszer elfogadását. 1956. november 4-e után az új kormánynak és pártvezetésnek magyará­zatokkal és iránymutatással kellett szolgálnia az elmúlt időszak eseményeiről. Miért is tört ki a forradalom? Hiszen a politikai hatalom mellett a párt ellen­őrizte az egész társadalmat, felszámolta a többi politikai pártot, megszerezte a gazdasági hatalmat, maga alá gyűrte az egyházakat, monopolizálta a civil és ifjúsági szervezeteket. A problémát Kádárék szerint az jelentette, hogy mindezen munka során a vezetés elkövetett hibákat is. Rákosi és Gerő „anti­­leninista”, dogmatikus politikát folytatott. Az egyedül üdvözítő kommunista gazdaságpolitikát rosszul alkalmazták az országban. Nem voltak tekintettel a magyar nemzeti érzelmekre. Nem csak ők követtek el hibákat azonban. Nagy Imre és köre anélkül támadta a pártot, hogy rámutatott volna a pozitívumokra. A forradalom alatt vissza akartak lépni egy többpárti demokráciába, ezzel ve­szélyeztetve a világháború vége óta elért vívmányokat. Ezeket a problémákat használták ki aztán az ellenforradalmi erők, amelyek vissza akarták állítani a Horthy-fasizmust és a földesúri rendszert. A nemzetközi imperializmus is bátorította propagandájával a forradalmi megmozdulásokat. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom