Szekér Nóra et al.: Utak a Teleki térről. Esszék és tanulmányok a 75 éves M. Kiss Sándor tiszteletére - RETÖRKI könyvek 34. (Lakitelek, 2018)
Marek Viktor: A hatalom játékai
I Marek Viktor A hatalom játékai Marek Viktor A hatalom játékai Az 1956. november 4-én másodjára beavatkozó szovjet csapatok eltiporták a magyar szabadságharcot, és újra rákényszerítették az országra a kommunista diktatúrát. Az ekkor hatalomra kerülő Kádár János a 20. századi politikusok közül a leghosszabb ideig volt hatalmon, 33 év köthető a nevéhez. Egy egész korszak, amelynek megvolt a maga dinamikája: véres születés, konszolidáció, a gazdasági dinamizmus beindításának kísérlete, az elnyújtott hanyatlás, majd a bukás. Magyarország történetének erről az időszakáról a rendszerváltás után kialakult kép csak az utóbbi években kezdett megváltozni. Sok ember számára még mindig „Kádár apánk” ideje volt az az idő, amikor mindenkinek volt munkája és kiszámítható volt az élet. Nem történtek forradalmi, a mindennapi életet felkavaró események. Ha az ember nem akart beleszólni a helyi közösség vagy az ország sorsának alakulásába, akkor a magánéletben „békén” hagyták, sőt akár még boldogulnia is lehetett. A kommunista diktatúra ezen időszakát bemutató és elemző munkáknak lassan könyvtárnyi irodalma van. A következőkben a megtorlás két elemére szeretnénk felhívni a figyelmet. Ezek hosszabb távon is megalapozták a Kádár-rendszer elfogadását. 1956. november 4-e után az új kormánynak és pártvezetésnek magyarázatokkal és iránymutatással kellett szolgálnia az elmúlt időszak eseményeiről. Miért is tört ki a forradalom? Hiszen a politikai hatalom mellett a párt ellenőrizte az egész társadalmat, felszámolta a többi politikai pártot, megszerezte a gazdasági hatalmat, maga alá gyűrte az egyházakat, monopolizálta a civil és ifjúsági szervezeteket. A problémát Kádárék szerint az jelentette, hogy mindezen munka során a vezetés elkövetett hibákat is. Rákosi és Gerő „antileninista”, dogmatikus politikát folytatott. Az egyedül üdvözítő kommunista gazdaságpolitikát rosszul alkalmazták az országban. Nem voltak tekintettel a magyar nemzeti érzelmekre. Nem csak ők követtek el hibákat azonban. Nagy Imre és köre anélkül támadta a pártot, hogy rámutatott volna a pozitívumokra. A forradalom alatt vissza akartak lépni egy többpárti demokráciába, ezzel veszélyeztetve a világháború vége óta elért vívmányokat. Ezeket a problémákat használták ki aztán az ellenforradalmi erők, amelyek vissza akarták állítani a Horthy-fasizmust és a földesúri rendszert. A nemzetközi imperializmus is bátorította propagandájával a forradalmi megmozdulásokat. 159