Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
IV. Válogatott dokumentumok
IV. Válogatott dokumentumok 11. dokumentum (1995. 07. 27.) Tőkés László: A kisebbségi magyar oktatás és az anyanyelv védelmében. Beszéd a nagygyűlésen (Részlet)198 [...] A valóság az, hogy távol a sokat emlegetett „történelmi megbékéléstől”, a környező országok nacionalista kormányzatai továbbra sem hagynak fel háromnegyed évszázad óta gyakorolt asszimilációs politikájukkal, és a párizsi békeszerződések révén szentesített területi nyereségeiket a hatalmuk alá került kisebbségi magyarság teljes beolvasztásával akarják véglegessé tenni. Teszik ezt annak ellenére, hogy a Kárpát-medencében és a nagyvilágban egyetlen olyan számottevő politikai erő sincsen, mely területi követeléseket támasztana az érdekelt országokkal szemben, és mind az érintett kisebbségi magyar népközösségek, mind az anyaország feltétel nélkül elismerik Románia vagy Szlovákia jelenlegi határait, sőt Magyarország kétoldalú alapszerződések keretében is hajlandó szentesíteni a fennálló status quo-t. Az új román tanügyi törvény, valamint a szlovákiai nyelvtörvény-tervezet és az alternatív oktatás érvényesítésének erőszakos gyakorlata végleg lerántották az álarcot a nevezett országok kínosan kimunkált kedvező képéről.199 198 Magyar Figyelő, 1995/5, 20-21. A román tanügyi és a szlovák anyanyelv-törvény korlátozó rendelkezései fenyegető veszélyt jelentettek a magyar nyelvhasználat és oktatás számára. Az MVSZ által a „ nyelvháború ” ellen összehívott, a debreceni Nagytemplomban megrendezett, tízezres tömeget megmozgató, „Európa — a nyelvek Európája!” címmel szervezett tiltakozó nagygyűlés beszédei közül Tőkés László és Duray Miklós felszólalását közöljük. A magyar érdekvédelemért már a kommunista rendszer során is kiálló szónokok mondanivalójukat történelmi térbe helyezték, tiltakozásuk mellett a magyar megmaradás iránti reményüket is kifejezték. A nagygyűlés végén elfogadott nyilatkozat átfogó módon ábrázolta a szomszédos országokban élő magyar kisebbség helyzetét, javaslatokat megfogalmazva a nyelv- és kisebbségvédelem területén. (A szerk.) 199 Az 1995. június 27-én a szenátus által is jóváhagyott román tanügyi törvény erősen korlátozta az anyanyelvi oktatás használatát: a gimnáziumokban (5-8. osztály) és líceumokban (9-12.) bizonyos tárgyak (Románia történelme és földrajza, jogi-müszaki-me- zőgazdasági-közgazdasági szaktárgyak) oktatását csakis román nyelven tette lehetővé. E tárgyak esetében kötelezővé tette a román nyelvű felvételit. A törvény bizonyos az „egységes nemzetállamra” vonatkozó tézis gyakorlati kifejtését jelentik: „az oktatás minden szinten román nyelven folyik. [...] a román nyelv - mint hivatalos állami nyelv - tanulása és elsajátítása nemzetiségre való tekintet nélkül minden román állampolgár számára kötelező.” Az 1995-ben Szlovákiában módosított államnyelvtörvény (az eredeti, 1990-es a 20% feletti magyar lakosságú területeken engedélyezte a magyar nyelvhasználatot) nyilvánvalóvá tette a szlovák nyelv egyeduralmát a kisebbségi nyelvek fölött, 345
