Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
IV. Válogatott dokumentumok
A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) A XX. századot pusztító központosító törekvésekkel szemben mi az önszervezés támogatásának gyakorlatát követjük. Az önszerveződés képessége alapja az autonómiának és a szuverenitásnak. Az olyan közösségek, amelyek önmaguk törvényhozói, szuverén (önálló gondolkodású, nem kívülről irányított, szabad akaratból cselekvő) emberek egyesülése. A Világszövetséget is úgy határozzuk meg 1992 óta, mint szuverén személyek és autonóm tagszervezetek közössége (föderációja). Valljuk, a Magyarok Világszövetségének saját szervezetében kell kikísérletezni és megvalósítani mindazt, amit Magyarországnak, a világ magyarságának, a nemzetek közösségének ajánl. Az MVSZ-t neve is (szövetség, azaz föderáció) arra kötelezi, amit 1992-ben alapszabályba foglaltunk, hogy a föderáció és a decentralizáció elve és gyakorlata szerint szerveződjön. E két elv elfogadásával 1992-től kiépült a Magyarok Világszövetségének új szervezete. A föderatív szervezés lényege, hogy a felsőbb szint megbízatását, így feladatait és azok ellátásához jogait is, az őt létrehozó alsó szintektől kapja. így a tagok és tagszervezetek kezdeményezésére és akaratából alakultak meg sorra területi alapon (az egy országban élő tagok és ott működő tagszervezetek) az MVSZ országos tanácsai. Örömmel tapasztalhattuk, hogy az MVSZ ideológiától és pártpolitikától mentes nemzeti integrációs gyakorlata olyan szervezeteket is együttműködésre késztetett, amelyek korábban erre nem voltak hajlandók. Az MVSZ önszerveződésének másik iránya az azonos hivatáshoz, szakmákhoz, foglalkozási ágakhoz tartozók közössége. így alakult meg 1993. május 14-én Budapesten a Benczúr utcában a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Társasága, 1993. május 23-án a Somogy megyei Mosdóson a Magyar Egészségügyi Társaság, 1993. december 4-én Budapesten az MVSZ székházában a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Világszövetsége, 1994. április 24-én a Benczúr utcában a Baross Gábor Társaság (a magyar vállalkozók és menedzserek társasága), legutóbb pedig 1994. szeptember 22-én a Zala megyei Zalakaroson a Külhoni Magyar Médiatársaság, a magyar rádió, televízió és sajtószakembereinek világszövetsége. Ezek a művészek és szakemberek kezdeményezésére létrejött önálló jogi személyiségű társaságok, mint tagszervezetek, felvételüket kérték az MVSZ-be és együttműködési megállapodásokat is kötöttünk. A pedagógusok megkezdték az MVSZ pedagógus bizottságának, a jogászok, az MVSZ jogi és alkotmányügyi bizottságának, illetve a magyar jogászok társaságának felállítását, az állatorvosok a magyar állatorvosok társaságát kívánják létrehozni, előkészületeket kezdtek a turisztikai és idegenforgalmi szakemberek. Szóba került a magyar filozófusok és magyar teológusok társaságának létrehozása 332
