Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
IV. Válogatott dokumentumok
IV. Válogatott dokumentumok Az embléma központjában a közel ezeregyszáz éves európai államiságot tükröző nemzeti címerünk, a Szent Korona áll. A címer egy ország legfontosabb jelképeinek egyike, történelmének szimbóluma. A címerrészletek látványi változásai mögött háborúk és békekötések, alkotmányos harcok, trónváltozások, uralkodó rendszerek emelkedése és bukása, a társadalmi és állami élet minden rezdülése nyomon követhető. Legtöbb modern állam címerének érvényessége nem csak törvényeken, rendeleteken múlik, hanem az állampolgárok lelkületén, ismerik-e szimbólumaik jelentését, azonosulni tudnak-e vele. A címer tehát nemcsak más államoktól különbözteti meg az országot, hanem egyedi, nemzeti, a történelmi hagyományokban gyökerező, összetett jelkép. Az életfa és az indamotívum végigkíséri ezer év népművészetét és belefonódik a nagy történelmi stílusok ábrázolásaiba. A Szent Koronát magáénak érezte a nép és mindennapi eszközein, ünnepi ruházatán központi díszítő motívumként felhasználta. Ezekből a történelmi folytonosságot sugalló motívumokból, az ősi életfa jelképből és az általa óvóan körbefont-befogadott, - az európai kultúrát és államot jelképező - magyar címerből alakítottam ki a Magyarok Világszövetségének új emblémáját. 2. dokumentum Csoóri Sándor: A tűnődés szabadsága. A Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése elé, 1994. október 21-22. (Részlet)179 Nemrég egy országos napilap újságírója arra kért, hogy a közeledő küldöttközgyűlés előtt fejtsem ki neki részletesen: milyen politikai gondolat szülte s tartja fönn ma is a Magyarok Világszövetségét? Mert áhítatos és hazafias érveket ő is ismer, de gyakorlatban is megtestesülő, magukkal ragadó érveket nem. 179 Magyar Figyelő, 1995/1-2, 3-6. Csoóri Sándor az MVSZ küldöttközgyűlésén, az MTA Nagytermében elhangzott beszéde a szokásos messzelátó és mélybehatoló elemzés, a jelen történelmi időbe helyezése mellett jó foglalatát adja a rendszerváltás után átalakult szervezet első éveinek. Az írás egyszerre tér ki a korszellemre és a határon túli magyarságot ért, „harmadik Trianonként" összefoglalt katasztrófákra, amelyek közül a legégetőbb az éppen zajló délszláv konfliktus volt. A beszéd a magyarországi helyzet átalakulása - az 1994-es kormányváltás után eltelt első hónapok - kapcsán is fontos. (A szerk.) 321
