Bakos István - Házi Balázs - Nagymihály Zoltán (szerk.): A Magyarok Világszövetsége „hármas kistükre” (1989-2000) - RETÖRKI könyvek 33. (Lakitelek, 2018)
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek
III. MVSZ kislexikon - Szervezetek III. MVSZ kislexikon - Szervezetek „Én magyarságom soha nem tagadtam, de soha nem is kérkedtem vele, nem pávatoll: egy mártír-pillanatban csak a bőrömmel együtt jönne le. ” (Mécs László) Bevezető Az MVSZ és a határon túli, főként a nyugati magyarság kapcsolatáról a Nemzetépítő kísérlet... c. könyvemben részletesen szóltam. Rövid bevezetőm itt csupán kiegészíti a leírtakat. A magyar világszervezetet Trianon után - a külhoniak kezdeményezésére, csonka-Magyarország támogatásával - a világszórványban élő magyarok és szervezeteik összefogására, oktatásuk, hitéletük támogatására, hazai kapcsolataik és nemzetközi érdekképviseletünk elősegítésére, ernyőszervezetként hívták életre. A trianoni sebek orvoslására 1929- ben, a Magyarok I. Világkongresszusán létrehozott intézményt, 1938-ban, a Magyarok II. Világkongresszusán részt vett küldöttek magyar érdekvédelmi szervezetté, Magyarok Világszövetségévé alakították át. A gróf Teleki Pál kormányfő, illetve báró Perényi Zsigmond vezetésével működő Világszövetség a hazai nemzetpolitika fontos civil szervezetévé vált. Részt vett a visszatért országrészek újjáépítésében, a külkapcsolatok alakításában, majd hozzájárult a II. világháború sújtotta nemzet túléléséhez, a nagyvilágba menekült magyarok összefogásához, az utódállamokban üldözött nemzettársak védelméhez. A pártállam - a honi polgári egyesületekkel, egyházi és civil szervezetekkel együtt - a Magyarok Világszövetségét is fölszámolta. Nevét azonban megtartotta, s fél évszázadig a megszállók érdekeinek, céljaiknak megfelelő - a magyar emigráció ellen fedett ügynöki hálózattal tevékenykedő -, bel- viszályokat szító, valós tagság nélküli, bomlasztó pártpolitikai szervezetként működtette. A nyugati emigrációval való kapcsolattartás volt a fő feladata. Ebben az időszakban ennek legfőbb eszköze a Világszövetség külföldre szóló ingyenes lapja, a Magyar Hírek volt, amely a SZER mellett jelentős szerepet játszott az ’56-os kivándorlók családegyesítésében, a menekülés közben elszakadt családtagok fölkutatásában. A lap állami ellenőrzését jelzi, hogy 197
