Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Szekér Nóra: Elmúlt jövő. Az első lakiteleki találkozó 30 év távlatából
met Pozsgay Imre kultuszminiszternek. Ezzel megkezdődött az engedélyeztetés körül az évekig tartó huzavona. A minisztériumi jóváhagyást csak bő öt év múlva, 1985 júliusára sikerült kiharcolni. (Az alapítvány mint jogi keret nem létezett a korszak jogrendjében) „Nem fogják engedni, hogy egy ilyen szerv létrejöjjön. Mintha kultuszminisztériumot csinálnátok - így tekintik”70 - vélekedett Illyés 1980 karácsonyán. És valóban, ha megnézzük az alapítványhoz kapcsolható állambiztonsági „éberséget”, a pártszervek és a minisztériumok jelentéseit és a hivatalos szervek gáncsoskodó szabotálását, zsigeri félelem tapintható ki az ügy kapcsán. A Kádár-rendszer az autonómiának még egy olyan szűk keresztmetszetétől is, mint amit egy ilyen alapítvány jelenthetett, alapjaiban érezte magát veszélyeztetve. Hiszen azzal, hogy ha még „passzentosan” is, de megjelent a szabadságnak egy kis köre, rés nyílt a hatalom totális jellegén. Kiss Gy. Csaba visszaemlékezése jól érzékelteti, hogy a párt aggodalma nem volt alaptalan: „Úgy gondoltuk, hogy bármily kis területen megveti lábát az autonómia, és ebbe kénytelen-kelletlen beletörődik a hatalom, akkor lehet tovább építkezni. Nem akarunk szervezkedést, konspirációt, szamizdatot, hanem csupán legális jóváhagyást, hogy a hatalom elfogadja, abban a kicsi körben nem lehet teljhatalma. Ők is tudták, miről van szó.”71 A munka a hivatalos jóváhagyás nélkül is folyt, ügyelve arra, hogy a törvényi keretekhez a szervezés foka többé-kevésbe igazodjon. Megkezdődött a gyűjtés a pénzalaphoz, ezzel biztosították az állami költségvetéstől független működési kereteket.72 Illyés, a Németh és a Kodály család adta az MDF-tanulmányok_________________________________________________ 70 Kiss Ferenc: Túléljük-e-Naplórészletek. Kortárs, 1992/11 [66-73], 70. 71 Kiss Gy. 2017, 26. 72 Egy példa a sok közül, hogy hogyan zajlott a gyűjtés: ifjabb Bartók Bélát Kodolányi Gyula és Pethő Bertalan kereste fel, aki nagyobb összeggel támogatta az alapítványt. Majd ezt követően ő is bekapcsolódott a gyűjtésbe, Hartmann Bélát már ők, hárman - Kiss Ferenc társaságában - látogatták meg, aki ugyancsak támogatta az ügyet. Kodolányi Gyula személyes közlése, vö.: Kiss Ferenc naplója, 1983-1985, idézi Szécsi Árpád 2005, 102. 30
