Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Szekér Nóra: Elmúlt jövő. Az első lakiteleki találkozó 30 év távlatából

alaptőkét, de a szervezés során az egész országra kiterjedt a támogatók felkeresése. Kidolgozták az alapítvány alapszabályának tervezetét, és 1982 májusában a Kárpátia étteremben Előkészítő Bizottságot is választottak. A hivatalos engedély hiányában a Bethlen Gábor-díjra és az ahhoz kapcsolódó hivatalos ünnepségre csak 1986 júniusában kerülhetett sor először, de baráti keretek között Illyés Gyula lakásán és özvegyének jelenlétében az „elődíjat”, egy-egy prae-Bethlen-díjat már évek óta átadtak: Csoóri Sándor, Czakó Gábor 1984. február 6-án, az Erdélyből menekült Tóth Károly Antal 1984 őszén, 1985 nyarán pedig Nagy Gáspár és Csurka István kaptak díjat. A ju- talmazottak mind szilenciummal, elszigeteléssel, a rendszerrel való szembenállásukból fakadó hátrányos megkülönböztetéssel küzdő művészek voltak. A díj az egzisztenciális kiszolgáltatottságukat meg nem oldotta ugyan, de a hatalomtól független elismerés és „intézményesített gyorssegély”73 szimbolikus jelentőségű volt.

„»A Bethlen Gábor Alapítvány« [...] a nyilvánosság egy olyan mezsgyéjén mozgott, mely kikerülte a pártállam által jóváhagyott és engedélyezett színtereket, de mégsem mozdult az illegalitás betilthatóságába.”74 Az egész országra kiterjedő munka - Kiss Gy. Csaba szavaival - „tulajdonképpen hálózatépítést jelentett”.75 Ezáltal a hatalomtól függetlenített szerveződés az összefogottságnak egy magasabb fokára, a szervezettségnek egy új minőségi szintjére lépett.

A Bethlen Alapítvány tapasztalata - amellett, hogy megteremtődött egy mozgalom hátországa - egy fontos tudatosodási folyamat is egyben. „Tisztában voltunk azzal, hogy létezik egy bizonyos, nem könnyen számba vehető, ám korántsem jelentéktelen hálózat velünk hasonló gondolkodású, ellenzé___________________________________________Szekér Nóra: Elmúlt jövő

73 Szécsi 2005, 102.

74 Petrik 2014, 171.

75 Kiss Gy. 2017,24.

31