Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez

pillér megvalósulását/megvalósítását a jövő időből a jelen időbe helyezték. A Magyar Népköztársaság 1988-as valósága a kádári paradigma eszköz- és célrendszerével működő kommunista diktatúra, a szovjet katonai jelenlét, a KGST és a VSZ-tagság56 volt - egy olyan országban, mely de facto már az 1944. március 19-ei német megszállással elveszítette szuverenitását, s azt a második világháború lezárultával is csak papíron nyerte vissza, s úgyis csak legfeljebb két-három évre.57 Ezen realitások között, 1989 második feléig a szuverenitás totális helyett csak korlátok közötti (rész)szabadságként volt koncepcionálható, így az úgynevezett finnlandizáció elképzelését jelentős támogatottság övezte. Ennek lényege az lett volna, hogy a speciális státusú, semleges és független északi állam mintájára Magyarország a szovjet katonai és stratégiai érdekeket nem sértve független bel- és külpolitikát folytat. Ez lehetővé tette volna a belső demokratizálódást éppúgy, mint a külkapcso- latok (alapvetően a gazdasági kapcsolatok) reorientációját.58

__________________________________________Kávássv János: Álomhatár

56 A szovjet gazdasági érdekeket és dominanciát szolgáló Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1991. szeptember 24-én, míg a NATO ellenében létrehívott, Moszkva védelmi érdekeit szolgáló katonai szövetség, a Varsói Szerződés 1991. július 1-jén szűnt meg végleg létezni. Antall József 1993-as elmondása szerint mindkét szervezet megszűnésében direkt és jelentős szerepe volt a magyar politikának, s Antall maga is nyíltan lobbizott - olykor épp Havelnál és Walesánál -, hogy támogassák a magyar kezdeményezéseket a két szervezet mielőbbi megszüntetésére, felszámolására. https://www.youtube.com/watch?v=301t- MgaO9vE&t=1023s

57 Nem mennék részletekbe, de itt szeretném jelezni, hogy a kényszerű tankönyvi egyszerűsítéseken túl az 1945 és 1948 közötti időszak értelmezésében s még inkább szakaszolásában mindmáig nincs egyöntetű szakmai konszenzus. Teljesen más képet kapunk, ha az időszakot jogi szempontból elemezzük, mintha a háttérfolyamatokat, leginkább a kommunista vezetésű belügy tevékenységét tekintjük. Az utóbbi alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy Magyarországon az adott időszakban per se beszélhetünk-e akár demokráciáról, akár szuverenitásról.

58 Ennek kapcsán Bíró Zoltán a Fórum szellemi előzményeit s egyben az alapítók eszményképéit bemutató sorait szeretném megidézni: Bíró Zoltán az MDF-ről: „Ez a mozga243