Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez
Hangsúlyozni kell azonban, hogy az 1940-es évek szovjet-finn történéseiből kifejlett különleges kapcsolatrendszer aktualizálása (túl azon, hogy annak gyökereit a legtöbben nem ismerték vagy értették eléggé)59 az általunk immár történelemként ismert euroatlanti integrációhoz - a nyugati kapitalista világrendhez, szervezetileg a NATO-hoz,60 majd az Európai Unióhoz való MDF-tanulmánvok_________________________________________________ lom [a népi íróké - K. J.] adja az MDF közvetlen eszmetörténeti és kulturális előzményét. Ady magyarságot összefogó templomépítő szellemi törekvése adja ehhez azt a gondolatiérzelmi sűrítményt, amelyből aztán a XX. század egyre keservesebb magyar történelmében, a trianoni nagy országvesztés után gyors ütemben kifejtik az a gondolatkör, amit 'harmadik útnak', 'magyar útnak' vagy egyszerűen csak a saját út igényének nevezhetünk; Illyés magyar népiséget és európaiságot összekapcsoló életműve, Veres Péter 'országban, népben, nemzetben' gondolkodni tanító s a nagyvilágra is kitekintő eszmei-erkölcsi irányultsága, Németh László nagy magyarságot és társadalmat építő metaforái: a minőség forradalma, a vállalkozói szocializmus, a tejtestvériség, a harmadik oldal s a többi, valamint Bibó István 'harmadik út'-teóriája eszmetörténeti alapozást jelent ma azoknak, akik a Magyar Demokrata Fórum mozgalmában egy korszerű, demokratikus és a történelmi realitásokhoz is hozzáigazított Magyarország képét igyekeznek megformálni.” LRA, „A Magyar Demokrata Fórum: nemzet és demokrácia mozgalma”, 1989 (rendezés alatt) 59 Számos, részben összefüggő oka volt annak, hogy Finnország nem jutott a keleti blokk szatellitjeinek vagy épp az észtek-lettek-litvánok „integrált” sorsára. Eredőjében katonailag figyelembe kell venni, hogy a finnek sem az 1939^10-es téli háborúban, sem az azt követő, 1944 őszéig tartó folytatólagos háborúban nem szenvedtek katasztrofális vereséget, így a Vörös Fladsereg számára a geopolitikailag jelentéktelen ország megszállása jelentős erőfeszítéssel és áldozatokkal járt volna a második világháború lezárulása után. Miközben a finn katonai képességeket 1948-ban állítólag maga Sztálin is méltatta egy igencsak meglepett finn delegáció tagjai előtt, tudjuk, hogy Carl Mannerheim hallgatólagos jóváhagyásával finn tábornokok fegyverlerakatok létrehozásával tudatosan készültek egy esetleges szovjet invázió elleni gerillaharcra — úgy, hogy Finnország telve volt harcokat megélt veteránokkal. A háború utáni finn belpolitikát tekintve régiónkhoz képest meghatározó különbség, hogy a finn kommunisták ahogy 1945-ben, úgy 1948-ban sem voltak képesek többségbe kerülni: a szalámitaktika itt nem működött, a legjelentősebb politikai erőt jelentő finn szociáldemokraták továbbra is kommunistaellenesek maradtak, ráadásul egyértelművé tették, hogy egy esetleges forradalmat akár katonai erővel is levernek. 244
