Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez

mintegy 5-6 fő kereste meg a Magyar Demokrata Fórum vezetését, s minden más kontaktus ezeket követte. A hidegháború logikájából fakadóan kiemelt jelentőséggel bírt a budapesti amerikai, illetve szovjet nagykövettel való kapcsolat, a jövőt tekintve pedig a nyugat-európai kapcsolatok. Ismét Bíró Zoltánt idézve: „A kapcsolat kialakult, s aztán voltak követségek, ahol ez tartós is volt, főleg az olasz, a német. Velük az átlagosnál is jobb volt a kapcsolat. Igaz, az akkori szovjet nagykövettel egyszeri alkalom volt a találkozás, de az oroszokkal is megnyugtatónak lehet mondani a kapcsolatunkat. A konfliktus az amerikai nagykövettel volt a személye, s a túlzott SZDSZ-pártúsága miatt, amin azért tompított a Bush-látogatás.

George Bush mint egy ilyen nagyhatalom első számú embere talán nem is engedhette volna meg magának ezt az elfogultságot. Mértéktartóbb volt, sokkal diplomatikusabban beszélt, mint Palmer, aki minden diplomatákra vonatkozó szabályt, szokásjogot felrúgott. Ez azért volt baj, mert közvetlenül és az erőszakos beavatkozás jegyében tette ezt.”46 Mark Palmer személye és minimálisan is kétolvasatú tevékenysége47 kapcsán van arra lehető__________________________________________Kávássv János: Álomhatár

46 Szekér Nóra interjúsorozata Bíró Zoltánnal. A 2017. április 4-én rögzítettek átiratából; publikálatlan.

47 Hadd idézzek itt az MDF és SZDSZ saját változó viszonyrendszerén kívüli példát. Palmer budapesti amerikai nagykövetként való nyílt szerepvállalása a magyar belpolitikai eseményekben - legalábbis hivatalosan — mindenkit meglepett. A State Department jelezte a magyar vezetésnek, hogy nagykövetük 1989. március 15-ei felvonulása a washingtoni külüggyel való egyeztetés nélkül zajlott, s így Palmer exponálódása az ellenzék (alapvetően az SZDSZ) mellett a nagykövet magánakciója volt. Barabás János moszkvai ideiglenes ügyvivő jelentéséből tudható, hogy Palmer 1989. július 22-én a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében azt mondta, hogy személye expozíciójával közvetlen munkatársai sem értettek egyet, s szemrehányást kapott a State Departmenttől. Magyar részről, ezt külügyi forrásokból tudhatjuk, hogy Várkonyi Péter külügyminiszter szűk körben kijelentette, hogy Mark Palmer március 15-ei szerepvállalása magyar részről megengedhetetlen, s amennyiben a nagykövet részéről még egy hasonló lépésre sor kerül, úgy persona non gratakéni ki kell utasítani az országból. Még ha Várkonyi ezen megnyilatko239