Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)

Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez

ségem, hogy jelezzem, az MDF vezetése a diplomácia és külpolitika szintjén természetesen pragmatikusan állt a kapcsolatok építéséhez és kiaknázásához. Jó példa erre az erdélyi magyar kisebbség ügyében 1989 elején Pal- memek címzett két levél: „Összhangban az Önnel folytatott 1988. novemberi megbeszélésünkkel, melyen a fenti ügyekről esett szó, szeretnénk mély hálánkat kifejezni külügyminiszterüknek [George P. Shultz - K. J.], amiért elítélte Románia kisebbségpolitikáját. [...] Hisszük és reméljük, hogy a hivatalban levő adminisztráció folyamatosan szem előtt tartja ezen tragikus ügyet a térséget érintő politikájának alakításában.”48 „Ismerve az Egyesült Államok - általunk igen nagyra becsült - álláspontját a kérdésben,

MDF-tanulmánvok_________________________________________________

zása leginkább saját külpolitikai rövidlátásáról tanúskodott is, lévén az 1988. nyári Reagan Grósz-csúcs után egy hasonló lépés jelentősen visszavethette volna a kétoldalú kapcsolatokat, Palmer demonstratív szerepvállalása diplomáciailag meglehetősen kényes volt. MNLOL KÜM TŰK USA 4-10 00625/6.

48 1989. január 23-ai keltezésű köszönet Mark Palmeren keresztül George P. Shultz külügyminiszternek a romániai magyar kisebbség ügyében a bécsi EBESZ ülésen elmondottakért.

49 A magyar-amerikai külügyi dokumentumokból tudható, hogy az erdélyi magyarság kérdésében aktivizálódó amerikai politikusok figyelmeztették magyar partnereiket, hogy a romániai magyarság kérdését magyar részről ne kétoldalú etnikai kérdésként, hanem általánosan érvényes emberi jogi kérdésként vessék fel. Ez természetesen érvényes volt az MDF felvetéseire és megfogalmazásaira is. - Ám ez az adott körülmények között kényes kérdést jelentett. 1984. márciusi jelentésében, például dr. Házi Vencel washingtoni nagykövet is úgy látta, hogy a reagani emberi jogi politizálás egyik kulcsmomentuma a kelet-európai ellenzéki mozgalmaknak a helsinki harmadik kosáron belüli, de mégis kiemelten való kezelése: „A legfőbb törekvés az ellenzéki csoportok legalizálásának és növekvő akciószabadságának a biztosítása. Az amerikai diplomácia az emberi jogok kérdését napirenden fogja tartani a nemzetközi fórumokon és a kétoldalú tárgyalásokon egyaránt...” Romániában e két kérdéskör összeadódott, s így nem véletlen, hogy 1988 második felében John C. Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes nyíltan kritizálta a rezsimet, miután Nicolae Ceausescu nyilvánvalóvá tette, hogy nem kíván az emberi jogi kérdésekről tárgyalni. (Románia 1975-ben elnyert MFN státusát 1988-ban permanen240