Szekér Nóra - Szeredi Pál (szerk.): MDF-tanulmányok - RETÖRKI könyvek 32. (Lakitelek, 2018)
Kávássy János: Álomhatár. Adalékok a Magyar Demokrata Fóruml988-89-es külpolitikai elképzeléseihez és célkitűzéseihez
volt, hogy annak népei/nemzetei/országai hogyan képezték le magukat és viszonyulásaikat másokhoz.31 Ismét Kiss Gy. Csaba gondolatait idézve: „Ez egy nagy kérdés volt, hogy a határon túli magyarok kérdését, én ezen nagyon sokat gondolkoztam, hogy lehet ezt egy nyugati terminológiával felépíteni úgy, hogy a nyugati befogadó számára is érthető legyen.” Ennek megfogalmazásában és artikulálá- sában ráadásul figyelemmel kellett lenni azon bélyegekre és felcímkézésekre, melyekkel a legkülönbözőbb nemzek történetírása és saját emlékezetpolitikája felruházta a magyarságot; illetve arra, hogy a nemzet fogalmát - annak bonyolult összefüggésben és kölcsönhatásban levő politikai, állam- és kultúmemzeti dimenzióival - hogyan kommunikálják egyrészt a szomszédos államok, illetve a nyugati demokráciák felé. Miközben a Magyar Demokrata Fórum vezetése maga hangsúlyozottan nem volt revizionista, ott volt annak a kérdése, hogyan reagálnak a szomszédos államok a magyar kisebbségek melletti nyílt és egyértelmű kiállásra és fellépésre, hogy nem kap- csolják-e azt automatikusan - vagy épp számító politikai tudatossággal/szá- mítással - a revízió kérdéséhez. E kérdés már csak azért is nagyjelentőségű, mert az adott időszakban egyetlen 'baráti szocialista állam' sem folytatott érdemileg pozitív kisebbségi politikát (s akkor még igen visszafogottan fogalmaztam). Ennek illusztrálására hadd idézzem a bizonyos szempontból két szélsőértéket jelentő délvidéki - tehát a direkt szovjet érdekszférán kívüli Jugoszláviában -, illetve a kárpátaljai - az egyetlen, a Szovjetunióba integráltan létező - magyar kisebbségek helyzete kapcsán az MDF-ben megfogal__________________________________________Kávássv János: Álomhatár 31 E sorokat magyarként írva nyilvánvaló, hogy a szlovák vagy a román identitást alapvetően befolyásolja a magyarság történelmi szerepéhez való pozitív vagy negatív viszonyulás, ugyanakkor tény, hogy Trianon traumája után majd 70 évvel később Magyarországon is „[...] voltak azért délibábok, MDF-es fejekben is, kevésbé a Külügyi Bizottságban, de azért voltak ilyen gondolatok. Szerintem a Nemzetközi Kapcsolatok Bizottság tagjai és akik megnyilatkoztak és tárgyaltak, azok eléggé tisztában voltak a nemzetközi helyzettel, hogy az európai határok nem mozdíthatók”. Uo. 231
