Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)

Halmy Kund: Tézisek az SZDSZ értékrendszerérői és magyar társadalmi jövőképéről

Halmy Kund Az SZDSZ-jelenség ebből a privatizációs játékból, akinek a régi rendszerhez köze van, mert az nemzetietlen, hazaáruló bitang stb. rendszer volt. [...] Tehát a mai antikommunisták visszájára fordított kommunisták, hi­szen ők is elölről kezdenék a történelmet, valamiféle tabula rasával. Ez az út vérhez, összeomláshoz, romláshoz vezethet.”79 (Szilágyi Ákos) „Hogy egy liberális párt miért nem támogathatja az igazságtétel olyan formáit, amelyek túlmennek a szorosan vett büntetőjogi felelősségre vonáson, arról számtalan érv elhangzott már. Amint elüldözzük magunkat a precízen meg­fogalmazott paragrafusoktól, az egyéni felelősség mértéke, sőt puszta megléte is megállapíthatatlanná válik. A Justitia-szerű javaslatok jól érzékelhetően mindig a kollektív bűnösség elvéből indulnak ki, majd a bűnök egyénítését vizsgálóbizottságokra bíznák. Mindez nemcsak a liberalizmussal, de bármiféle modern jogállamisággal összeegyeztethetetlen. Van ugyanakkor egy nehezen megkerülhető morális kérdés: ha a bűnösök büntetlenek maradnak, abból a társadalom igen negatív következtetéseket vonhat le. A rendszerváltás pillanatában nem is nagyon lehetett volna komoly érvet fel­hozni e morális evidencia ellen. Csakhogy az a pillanat elmúlt, eltelt másfél év, s az az ominózus amnesztia is alaposan összekuszálta a viszonyokat. Ha most kerülne sor valamilyen „igazságtételre”, abból a közvélemény nem azt látná, hogy a felelősségre vonás elkerülhetetlen, hanem éppen azt, hogy megúszható, ha valakinek szerencséje van, esetleg ügyesen lapít, vagy kellően igazodik. A bűnösök megbüntetése (vagy megnevezése) aligha indítaná arra a töb­bieket, hogy belássák, ebben az országban senki sem teljesen büntelen. Épp ellenkezőleg: ez szolgáltatna tökéletes felmentést mindenkinek, akit nem ne­veztek meg.”80 (Fodor Andrea) „S ezek az úriak, jóllehet azt hiszik, rájuk semmiféle marxizmus nem hatott, mégsem veszik észre: a kommunizmus negyven éve nemcsak valamiféle felé­pítményként erőltette ránk a társadalmi rendszert - megváltoztatta a társadal­mat. Méghozzá - az én értékrendem szerint nemcsak hátrányára. De az értéke­lés nem is tartozik ide. A kommunizmus - tetszik, nem tetszik - megszüntette 79 A volt párttitkároké a világ? Szénási Sándor interjúja Szilágyi Ákossal. 168 óra, 1991. február 12. 24. o. 80 Fodor Andrea: Elszámolás, leszámolás, igazságtétel, vagy...? Beszélő, 1991. október 12., 11. o. 68

Next

/
Oldalképek
Tartalom