Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumok 1990-től Az SZDSZ-jelenség...- hogy elmozdul-e a Távol-Kelet a regionális rendezés felé, Japán, Kína, az Egyesült Államok, esetleg a Szovjetunió és más alkalmas államok konstruktív bekapcsolódásával;- hogy az Egyesült Államok mint a közel-keleti biztonság meghatározó döntőbírója mozgásba hozza a regionális békefolyamatot. Az őszi számot túlnyomórészt Közel-Kelet problémájának szenteli az Egyesült Államok külpolitikai „establishmentjének” folyóirata. De az első helyen Carter egykori nemzetbiztonsági tanácsadójának írását közli. A tanulmány, ami egyfajta értelmezés, „saját olvasat” a Bush javasolta új világrendről, történész számára szinte kötelező módon, a múlt konstellációiból kiindulva jut el a jelen folyamataihoz. A Szent Szövetségtől elindulva három nagy lépessel közelíti meg a mát. Az első periódust 1815-1914 közé teszi. Valójában - állítja - az első „világ”-háború volt az utolsó olyan európai háború, amelyben „globális jelentőségű” európai hatalmak csaptak össze. A háborút követően balsikerű próbálkozás történt Európa újjászervezésére és ezzel a nemzetközi helyzet új alapokra helyezésére: a nemzeti állam lett a legfőbb érték; a nemzeti függetlenség megőrzése - vagy kivívása - lett a politika szent célja, a nemzeti határok védelme - vagy kiterjesztése - a siker fő mércéje. Az eredmény: hatalmas kudarc, a második világháború. E második világháború (a valóságban az első igazán globális háború) Európa történelmi öngyilkosságának betetőzését jelentette. Következménye: Európa többé nem a világ tényleges központja, hanem két Európán kívüli szuperhatalom versengésének színpada. E két szuperhatalom versengését nem csupán a hagyományos nacionalizmus fűtötte, hanem egy új nagyhatású elem is: az ideológia. Az amerikaiak és az oroszok közötti viaskodás hamarosan manicheus alakot öltött, nemcsak a társadalom megszervezése vált a vita tárgyává, de végső soron maga az ember. Önmagát mindegyik szuperhatalom univerzális értékek hordozójának vélte, az ellenfelet pedig a sátán megtestesülésének. A világpolitika e szakasza se hozta meg a nemzetközi biztonságot. Sőt, az ideológiai szembenállás nyomán fokozódott a fegyverkezési verseny, a birtokukban lévő fegyverek révén pedig a szuperhatalmak első ízben képessé váltak az egész világ elpusztítására. A szuperhatalmak rivalizálása a gazdaságot tekintve hihetetlenül költségessé vált, potenciális rombolási kapacitásukat pedig föl se tudja fogni az emberi agy. Végül is az Egyesült Államok kerekedett felül: megakadályozta, hogy a Szovjetunió uralkodjék Eurázsián, megfosztotta hitelétől ideológiáját, és kimerítette gazdaságát. A szovjet vezetés erőfeszítései a megújhodás folyamatának elindítására lehetőségeket nyitottak az ellenőrzött vazallus országok számára. Kihívásaikat nacionalista indulat hatotta át és az ideológiai szempontból lényeges felismerés, hogy a szovjet stílusú társadalmi, gazdasági rendszer kudarcot vallott: nem állja a versenyt Eurázsia nyugati és keleti végeinek Amerika ösztönözte fellendülésével. A hatalmi krízis a 352
