Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény Kremlben, a kommunizmus történelmi kudarcának érzete elindította a Szovjetunió dezintegrálódását. Forró háború nélkül A hidegháború forró háború nélkül végződött. De a nyomában két döntő változás következett be: a geostratégiában és a filozófiában. A Szovjetuniónak vissza kellett vonulnia az 1940-es határok mögé, sőt létében van fenyegetve. Németország egyesült, s nemcsak az Európai Közösségnek a tagja, a NATO-nak is. Kína előrehalad a gazdaság pragmatikus modernizációjában. Ami a filozófiát illeti: a demokrácia és a piacgazdaság vált a korszak uralkodó eszméjévé. A hidegháborúban győzedelmes nyugati koalíció intézményes jelleget kap, nemcsak Amerikát és Nyugat-Európát öleli fel, hanem Japánt is. A biztonság szempontjai, a globális szabadkereskedelemre épülő gazdasági növekedés közös érdeke, a demokrácia melletti elkötelezettség, a modem távközlés köteléke az intézményes együttműködés jelé tolja a koalíciót. Egyfajta pragmatikus transznacionalizmus felé. Ez elavulásra ítéli a katonai önerőre támaszkodás és a gazdasági autarkia hagyományos nacionalista koncepcióit. A legfejlettebb országok viselkedésének forradalmát nemcsak az interakciók sokasodása és a kormányzó elitek személyes ismeretsége erősíti, hanem a közös értékek mélyreható változása is. Az átlagos polgár számára pedig a fogyasztás parancsai már fontosabbak, mint a terület vagy az ideológia. Sem a teljes nemzeti függetlenség kívánalma, sem az ideológiai önhittség nem meghatározó motivációk a nyugati koalíció közvéleményének alakításában. A globális politika bizonyos tekintetben az Egyesült Államok városközpontjaira emlékeztet: kölcsönös függés és egyenlőtlenség keveréke, az erőszak pedig a társadalom szegényebb negyedeire jellemző. Globális méretekben: a háború olyan luxus, amit csak a szegény országok engedhetnek meg maguknak. A világpolitikát meghatározó lényeggé akkor válhat a pragmatikus transznacionalizmus, ha az elöljáróban felsorolt négy nagy strukturális probléma megoldódik. Az első (és számunkra legfontosabb) problémáról szólva a szerző kifejti, hogy a hatalomnak a hidegháborút követő újraelosztása meggyorsítja Európa egyesülését. Németország megosztottságának felszámolása - „a legfontosabb geopolitikai változás” - kissé váratlan következménnyel járt: sürgősebbé tette, hogy a nyugatiak „ambiciózusabb” menetrendet fogadjanak el, nemcsak a gazdasági, hanem a politikai, esetleg a védelmi integrációval kapcsolatban is. A biztonsági periméter Felvetődik a következő kérdés: mi legyen a Nyugat „biztonsági perimétere” Európában? A válasz: ahogy Kelet-Európa, „elsősorban a lengyel-cseh-szlovák- magyar háromszög” demokráciává alakul, a NATO biztonsági perimétere kezd kiterjedni ezekre az országokra is. Idekívánkozik egy közbevetés. Azóta elhatározták a WEU - kilenc európai ország idáig csak papíron létező védelmi csoportosulása - felélesztését. 353
