Fricz Tamás - Halmy Kund - Orosz Timea: Az SZDSZ-jelenség. Liberalizmus Magyarországon a rendszerváltás idején - RETÖRKI könyvek 31. (Lakitelek, 2018)
Fricz Tamás: Milyen Magyarországot akart az SZDSZ?
Dokumentumgyűjtemény A rendszerváltás pillanatában nem is nagyon lehetett volna komoly érvet felhozni e morális evidencia ellen. Csakhogy az a pillanat elmúlt, eltelt másfél év, s az az ominózus amnesztia is alaposan összekuszálta a viszonyokat. Ha most kerülne sor valamilyen „igazságtételre”, abból a közvélemény nem azt látna, hogy a felelősségre vonás elkerülhetetlen, hanem éppen azt, hogy megúszható, ha valakinek szerencséje van, esetleg ügyesen lapít, vagy kellően igazodik. A bűnösök megbüntetése (vagy megnevezése) aligha indítaná arra a többieket, hogy belássák, ebben az országban senki sem teljesen bűntelen. Épp ellenkezőleg: ez szolgáltatna tökéletes felmentést mindenkinek, akit nem neveztek meg. Végül, de nem utolsó sorban itt van a többi volt testvérország példája. Gyanítom, a közeljövőben nagyon sokan fognak rájuk hivatkozni. Pedig már a régi rómaiak is tudták: si duo faciunt idem non est idem, vagyis: Ha ketten ugyanazt csinálják, az nem ugyanaz. Fodor Andrea Számonkérési próbálkozások 1990-199317 1990. február 1. A parlament elfogadja az állami, párt- és társadalmi szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatáról szóló 1990. évi III. törvényt. Ez azokat érinti, akik 1980 júniusa óta töltötték be tisztségüket (beleértve az új pártok, társadalmi szervezetek irányítóit is, ám ezt az előírást később az Alkotmánybíróság megsemmisíti). A nyilatkozatok ellenőrzésére többpárti parlamenti bizottság alakul Eke Károly vezetésével. Összesen 427 vagyonbevallás érkezik, 16 személyt hallgatnak meg, elsőként Gáspár Sándor egykori szakszervezeti vezetőt, pb-tagot. Az 1990-es választás után a bizottság „feloszlik”, tagjai - Eke Károly, Bánffy György és Rózsa Edit kivételével - elvesztik mandátumukat. Az új parlament megörökli a bevallásokat, de felülvizsgálatukat nem folytatják. 1990. augusztus 30. Az Antall-kormány határoz a Jogtalan Előnyöket Vizsgáló Bizottságról, amely az „állampolgárok igazságérzetét sértő, az elmúlt rendszerhez kötődő társadalmi Igazságtalanságok feltárásának, valamint jogszerű rendezésük kidolgozásának elősegítésére” hivatott. A bizottság nem jön létre. 1990. szeptember 3. Elkészül a kormány határozattervezete a Politikai Felelősséget Vizsgáló Bizottság felállításáról: „a múlt rendszerben vezető állami, pártós gazdasági funkciót” betöltő személyek magatartását 21 tagú parlamenti testület vizsgálná. A parlament napirendre tűzi a javaslatot, de érdemben nem tárgyalja meg, majd a kormány 1992-ben visszavonja az Indítványt. 17 Számonkérési próbálkozások, 1990-1993. HVG, 1993. február 27., 7. o. 293
